|
|
|
| Előadó: | Dolce Vita |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Jáger Gyula |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(1. Rész)
Én azt akarom, hogy jó legyen,
De veled az élet (jaj) sajnos gyötrelem.
Mindig csináld azt, amit én mondok,
Vagy ha nem hát, foghatod a cuccod.
Én azt akarom, hogy jó legyen,
De ha hív az élet, nincsen féked,
Várok, várhatok rád.
Legalább is te így gondolnád.
Tünés!
Ha nem tetszik legjobb, ha most gyorsan lelépsz.
Figyelj ide kis boszorkány,
A fekete macska (jaj), megijed, ha elé állsz.
A mindenem a Rock `n Roll
Ez ellen hiába harcolsz.
Figyelj ide kis boszorkány,
Nem tetszik a nylon szoknyád,
Vágasd minire. Yeah!
Te leszel a legjobb (óh...) az isibe,
Cicám,
Dorombolj egy kicsit még s lépjél le már.
(2. Rész)
A Rock `n Roll katlanban szól a dal.
Minden jampi mellett van egy kis csaj.
Húzzák, nyúzzák, rázzák együtt nincs vége.
Egy pár srácnak elfogyott a zseléje.
Ne álljál!
Táncolj már!
Az élet most is rád kacsint, ne félj már.
Éjfél körül egy-két lámpa kialszik.
Itt a perc, hogy megcsókoljad a Mancit.
Nem kell félni, nem fog égni jól bírja.
Minden újra kapható a kiscica.
Ne álljál!
Indulj már!
Az élet most is rád kacsint, ne félj már.
A buli végén felbőgnek a motorok.
A szomszéd bácsi a verda hangra bezsongott.
Gyerünk srácok, jönnek már a rendőrök.
Ha beindulunk még az ég is, mennydörög.
Hát mire vársz?
Siess már!
A rendőr bácsi jövő hétig várhat ránk.
Hát mire vársz!
Gyerünk már!
A rendőr bácsi jövő hétig várhat ránk.
Hát vége már!
A meló vár.
Az élet mindig rád kacsint, hidd el hát.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
