|
|
|
| Előadó: | Kazal László |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Behár György |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egyszer régen egy százlábú kóborolt a kert alatt
100 lábnyomot hagyott hátra, amerre csak elhaladt
Mert a százlábúnak kerek 100 lába van átlagba,
jobbra 50, balra pedig ami 100-ból hátra van.
Ment, mendegélt a 100 lábú, ám az egyik bal lába
beakadt egy ici-pici csipkebokor aljába.
Apró tövis, szúr is döf is, a kis lábát elvágta,
így 99-re lett már a 100-as felváltva.
Nem segített szegényen sem olyen sem emilyen szer,
de hát azért eltotyoghat még 99-el.
Ám de másnap kora reggel rálépett egy darázsra,
s mert jobb lábát vitte le a nyulánk fulánk marása.
így hát két lába van oda, persze így se sánta még,
ehhez így is maradt éppen 98 hátralék.
Azonban úgy fél 10 tájba felbukott egy kavicsba,
hogy a számarányt így egyel egy kissé megjavítsa.
Ismét egyik balik lába tört ki éppen bokába,
s mostmár nem volt csak 97 ép láb birtokába.
Persze azért maradt elég láb amelyre ráállhat,
és a mi fogalmunk szerint nem számíthat sántának.
Ám 11 órakor rázúdult most egy jégverés,
most egy jobbik lába tört ki, hogy ne essék tévedés.
Persze így is maradt azért még elég a raktárban,
nem számíthat sántának kin még 96 láb van.
De mikor a toronyóra elütötte a delet,
megcsúszott és hasraesett, egy bal lába odalett.
De még így is egész biztos tudomásom van róla,
bár csak 95 maradt, mégse szorult mankóra.
Mégis 37 perc múlva csak úgy kutya futtába,
30 jobb lábbal lépett egy cigaretta csutkára.
Nagy sistergés hamu, korom, ez lett volna rémes kép,
ha a csikket nem taposták volna el már réges-rég.
Így maradt a 95, de sajnos nem sokáig,
mert egy szúnyog lecsipkedett egy jobb lábat bokáig.
94 maradt tehát, vagy tán nem jól emlékszem,
ismétlésül szaladjunk át mégegyszer az egészen:
csipkebokor, darázs, parázs, kavics és a jégverés
hasraesés falánk szúnyog, nincs itt semmi tévedés.
Stimmel, mindegy gyerünk tovább had rágjam csak át magam,
tizenegy múlt s kilencvennégy lábacska még hátravan.
Hát csak úgy ment mendegélt, de megbotlik a szalmába,
És kitörik szegénykének megint csak egy bal lába.
Így 93 maradt, azaz várjuk tartsunk sort,
mert az egyik törött lába közben ismét összefort.
Kilencnvennégy az állomány mint az előbb, ám de nézd,
a szegény kis százlábúra leskelődő szörnyű vészt.
Egy lánctalpú vontató jön, ó ha ez rá taposna,
széjellmálna szegény pára vékonyra és laposra.
Itt is van má, hunydbe szemed, kinyithatod ne, még ne,
épp a két talp közé került, megmenekült szegényke.
Ám de lássuk a lényeget, sok részlet nem érdekes,
néhány lába úgy tört ki, hogy csak számolni érdemes:
93, 92, 91, hőőh 90, 89, 88, 87, 86,
Nyolcvanötnél a százlábú már egy kissé bicegett,
ezért egy kis galyacskából néhány szálkát kiszedett.
így került egy nyaláb faláb a töröttek helyére,
menjünk vissza hát a mese leges legelejére.
De mert félek, hogy Önök tovább nem fognak ráérni,
megkérdezem önöket hogy ki szeretne rálépni.
Ön szeretne? Ön is? Jólvan akkor rajta tegye meg,
Elpusztult a rusnya féreg, hogy a fene egye meg!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
