|
|
|
| Előadó: | fU-Rakk |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén (x2)
Szemünk nyíljon, hogy a dolgokat értsük
Itt a jók nyerik el méltó büntetésük
Nem hagynak látni. Ez részleges vakság
A színfalak mögött a titkolt valóság
Lépten-nyomon értékét vesztik a dolgok,
Az arany fénye is tompábban csillog.
S ha villog, az is csak a sminkek munkája.
Talán ez az egy, ami jól ki lett találva.
Az erő arra fordul, hogy vonzó legyen a felszín.
Jól esik a szemnek, mint kávéba a tejszín.
Csak sokat nem ér, ha savanyú az íze,
A lusta méheknek is keserű a méze.
A kaptár nagy odafigyeléssel készül,
De az erő gyönge kezekben egyesül.
Hiába a többség, ha nincs lehetőség.
Aki újat mutat, eretnek néven megég.
A tűz a rosszak szemében felcsillan
És sokan visszaesnek a rangsorban.
Csak látszólagos a nyugalom, a rend,
De a végén sajnos nincs happy end.
Refrén
Nem helyes. Sokan tudják, mégis tagadják.
A 'nem szól szám, nem fáj fejem'-et vallják a balgák.
Vagy lehet, hogy ők tesznek helyesen,
De akkor kifordult a világ teljesen.
Ki az, aki áldoz vagy mindent kockáztat?
Ki az, aki egyedül egy hatalmat támad?
Kevés az ember, aki magát vállalja.
Ő, ki az egyéniséget feladja.
Beállnak a sorba, haladnak az árral.
A protekciósokat védi a nagy hal.
A csali már megvan és igen csalóka,
Lecsapnak rá, mint legyek a döghúsra.
Lakoma készül, gyanútlan a vendég.
A főfogás után a desszert nem elég.
Ki kerül asztalra, az bukott mindent
És a végén most sem lett happy end.
Refrén (x2)
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
