|
|
|
| Előadó: | Mozart musical |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi Michael Kunze |
|
Szilveszter Lévay |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
(Doktor Mesmer):
Egyáltalán tudja, hogy merre van?
(Constanze Nissen):
Már rég nem jártam erre, doktor úr.
(Dr. Mesmer):
Je sais bien.
Nem szívesen jár ide, hiszen még
a temetésére se jött el annak idején.
(Constanze):
Ugyan már Monsieur Mesmer,
maga művelt ember, igazán nem kellene
az irigy bécsi pletykákat szajkóznia!
Ott van valahol...
(Dr. Mesmer):
Egyszóval nem igaz az,
hogy a temetése napján otthon maradt?
(Constanze):
Igen, valahol ott kell lennie.
(Dr. Mesmer):
De hiszen itt már nincsenek sírok.
Se egy kereszt, se egy sírkő.
(Constanze):
Az ő sírján nem is volt kereszt.
(Dr. Mesmer):
Akkor legalább sírkövet kellett volna
állítani neki, Madame Mozart.
(Constanze):
Nissen!
Az én nevem többé nem Mozart, hanem Nissen.
Hányszor mondjam még magának?!
(Dr. Mesmer):
Ennyivel tartozott volna neki.
(Constanze):
Egy nincstelen özvegynek két kisgyerekkel
a nyakán van más gondja is.
(Dr. Mesmer):
Még hogy nincstelen?
De hiszen a halála jómódúvá tette.
A partitúrák, az órái, a dohányszelencéi.
Csak amit én megvásároltam magától
az elmúlt időben, egész kis vagyon.
(Constanze):
Na, tessék itt van.
(Dr. Mesmer):
Biztos benne?
(Constanze):
Hát, én…
(Dr. Mesmer):
Itt?
Itt van eltemetve?
Jean-Pierre!
(Constanze):
És most az ötezret, Dr. Mesmer!
Elvezettem a sírhoz.
(Dr. Mesmer):
Ez...
Ez mágikus hely.
Écoutez!
Hallja?
(Constanze):
Gyorsan, kérem!
Fázom!
(Dr. Mesmer):
Hallgassa, asszonyom!
(Constanze):
De hát mit?
(Dr. Mesmer):
A zene végtelen univerzuma!Ahonnan ő jött,
ahonnan meteorként hullott le a Földre…
Un enfant de Dieu!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
