Előadó: | Elisabeth (musical) |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi Michael Kunze |
Szilveszter Lévay |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Musical |
Címkék: | feldolgozás [+] |
(Ferenc József):
Elisabeth, engedj be, Drágám!
Vágyok Rád, férjed volnék.
Jó volna együtt…
Szőrnyű nap volt ma ez, csupa válság
Jó volna végre oldaladon
Nem bírok már a franciákkal,
Államcsőd zavar forradalom
Jön a tífuszjárvány, ezrek lesznek árván
Gyere, engedj végre!
Vágyom a biztos, csöndes révbe
Akarom, így vigyázz ma rám
E vágytól tiszta éjszakán
No, nyisd ki, hát!
Miért kell itt várnom?
Te legyél, ki megsegít!
Elisabeth!
(Elisabeth):
Az igazihoz, a jó anyádhoz,
csak menj oda hát, ha ő a fontos…
(Ferenc József):
Szívem!
(Elisabeth):
Ne kérj most!
(Ferenc József):
Mit követtem el?
(Elisabeth):
Engednéd, hogy Rudolfot bántsák?!
(Ferenc József):
Ki bántja Őt?
(Elisabeth):
Mindent megtudtam én,
anyád átadta Őt hülye káplároknak…
(Ferenc József):
Ez neveltetés!
(Elisabeth):
Ő gyengécske még,
hát döntöttem én:
nem tűröm többé ezt,
válassz hát: Anyád vagy én!
Szabályos ultimátumot fogalmaztam.
Ha nem akarsz elveszíteni, akkor teljesíted!
Magam akarok gondoskodni a gyermekeim
neveltetéséről!
És mostantól kezdve én döntöm el,
hogy mit teszek!
Olvasd el az írást, és döntsd el végre:
Anyád vagy én!
Most pedig hagyj magamra!
(Halál):
Elisabeth!
Aggódnod nem kell!
Pihenj meg karomban, hát!
Jöjj Drága Úrnőm!
Jöjj, szakíts a harccal!
Egy más világ majd megvigasztal.
Meglásd, ott szép, új korszak jő,
valódibb ott a tér, s idő.
Elisabeth, Elisabeth!
Jöjj, édesem!
(Elisabeth):
Nem, hisz élni vágyom!
Rövid a lét, hát miért ne fájjon?
Szabadnak lennem úgy lehet,
ha bevetem szépségemet.
Menj!
Nem kellesz még!
Nem hívlak még!
Menj!
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM