|
|
|
| Előadó: | Sztárcsinálók (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor Várkonyi Mátyás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Eljött hát a rég várt nagy pillanat,
A csodálatos, a fokozhatatlan a csúcs szuper:
A nagy dalfesztivál, az előadók és dalok
Káprázatos versenye a finiséhez ért.
Kis-Ázsiától Britanniáig ma rajongók milliói
Szorítanak a kedvenceikért.
A kocka el van vetve! – ahogy azt a régiek mondták.
Most már csakis a közönség ítélete
Dönti el a versenyzők sorsát.
Bunda nincs! Ebben a melegben, minek?
Az idei fesztivál szenzációja
Az egyik esélyes versenyző inkognitója.
Állítólag a legmagasabb körökből jött közénk.
Egy kiugró tehetségű ifjú! Meglátjuk, mit tud.
A versenyben jelenleg a Frankföldi Gallicus vezet.
Volt néhány ügyes hajlítása, de a latin szövegmondása
Kifejezetten gyenge. Egyszóval megelőzhető.
Nézzük hát, hogy ki nyeri el az aranylantot,
És a Fórum áruházak százezer
Szeszterciuszos vásárlási utalványát.
Három zabálnivaló athéni kislány következik,
A bájos Bővérű Nővérek! Daluk címe: Mire vársz?
Mire vársz? Mire vársz? Hülye!
Mire vársz? Mire vársz? Na gyere, csókolj!
Nem elég! Nem elég nekem a jóból.
Csupa habcsók a te csókod.
Ha te csókolsz szívem boldog.
Soha, soha, soha nem kell nekem más!
Csacsacsa!
(A tömeg elégedetlen)
Csupa habcsók a te csókod.
Ha te csókolsz szívem boldog.
Soha, soha, soha nem…
Soha, soha, soha nem…
Soha, soha, soha nem…
Soha, soha, soha nem kell nekem más!
A lánykák habcsókját nem puszilták be.
Vajon a tavalyi győztest idén zabálják-e?
Zodius dalának címe: Tegnap talán még szerettél.
(Szerettél? Talán… Ki tudja ebben a rohanásban.)
Mindenesetre hallgassuk meg Zodicust!
Tegnap talán még szerettél.
Azután mégis elmentél.
Nyomodat követem, kutatom, keresem azt,
Hogy miért nem vagy velem.
Tegnapi álmunk merre van?
Egyre csak kérdem önmagam.
Nem tudom, mit tegyek,
Egyedül olyan nehéz ez az egész!
(Lelkes tömeg)
Néró társai, mint vokalisták:
Ha kedves az életed.
Cseszd el az éneked!
Különben elsöprünk, kinyírunk
Nagyon vigyázz, mert jön a gyász!
Zodius hamisan:
Tegnap talán még szerettél. Néróék: Ez az!
Azután mégis elmentél. Nagyon jó!
Nem tudom, mit tegyek,
Egyedül olyan nehéz ez az egész!
(A tömeg elégedetlen)
Hölgyeim és uraim!
A rendezőség jóvoltából a verseny végére maradt
Az igazi szenzáció.
Az utolsó versenyző, íme kilép az ismeretlenség homályából.
A legújabb, a legüdébb, a legragyogóbb csillag a showbusiness egén!
A legnagyobb emberbarát, a mindig progresszív, mindig jókedvű ifjú,
Aki bearanyozza életünket, következik mindannyiunk kedvence
A csodálatos, az utolérhetetlen:
NÉRÓ CSÁSZÁR!!!
Rómaiak! Férfiak és asszonyok!
Hallgassátok Néró császárt!
Minden sarkon álltam már. (Hej, de nincsen hely)
Minden kőfal ledőlt már. (Hej, és minden fej)
Fekete a bőr, fekete az élet, de lelkem hófehér!
Már nem csörög a lánc és üvölteném:
A kődzsungelben farkas lettem én!
Elveszett az út, meg a tiszta álom.
Mi lehet a cél? Soha nem találom.
Nem tudom, hogy hova, de az úton menni kell!
(Lelkes közönség)
Otthon nem szólnak hozzám,
Rozsdás fém szívem úgy sír, ha anyám értem sír.
Mégse könnyezem.
Fekete a bőr, fekete az élet, de lelkem hófehér.
Már nem csörög a lánc és üvölteném:
A kődzsungelben farkas lettem én!
Elveszett az út, meg a tiszta álom.
Mi lehet a cél? Soha nem találom.
Nem tudom, hogy hova, de az úton menni kell!
Akárhogy is fáj, Néró itt a sztár!
Akárhogy is fáj, Néró itt a sztár!
Az élet rácsok közé zárt. / Akárhogy is fáj, Néró itt a sztár!
Otthon mindenki csak bánt. / Akárhogy is fáj, Néró itt a sztár!
Akárhogy is fáj, Néró itt a sztár! / Hozsanna halleluja, maradj itt Jézus!
Akárhogy is fáj, Néró itt a sztár! / Hozsanna halleluja, maradj itt Jézus!
Élek! Föltámadtam végleg! / Akárhogy is fáj, Néró itt a sztár! / Hozsanna halleluja, maradj itt Jézus!
Visszatértem néktek! / Az élet rácsok közé zárt! / Hozsanna halleluja, maradj itt Jézus!
Véres köntösöm letéptem. / Otthon mindenki csak bánt. / Akárhogy is fáj, Néró itt a sztár!
(mindenki tovább a magáét)
Egy napon mindebből történelem lesz.
Fényt és távlatot kap e szennytömeg.
Egy nap okulnak azon, mi most minket eltemet.
Hiú ábránd, hogy egyszer jobb lehet.
Köszi! Köszi szépen mindenkinek!
Nagyon jók vagytok ma este!
És jövő héten újra elénekeljük a dalt! Jeeee!
(mindenki a magáét)
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
