|
|
|
Rém Srác:
Mint ahogy Jerikó falai, úgy omlik le minden, mikor belépek.
Mindent megértek, mint mikor úgy igazán betépek.
Nem baromságot beszélek, és nem csak port hintek felétek,
De, mint Ninive, jobban teszitek, ha megtértek,
Mert kénköves tűzben megégtek, mint Sodoma és Ghomorra,
Mert nagyobb erővel küldlek a Pokolba, mint ahogy az El Nino tombolna.
Hevesebben, mintha a Krakatau lávája fortyogna.
Halálosabban, mintha egy király kobra fogával megcsókolna.
Nem feltétlen egoista, szövegi terrorista,
De nagyobb pusztítást okoz, mint a földtörténet legnagyobb meteoritja.
Ragyogok, mint egy üstökös az égen.
Kibírhatatlan hőfokon égve már a Föld vonzása sem tart féken.
Életem 120%-os hőfokon élem,
Ezért övezi felperzselt pusztaság minden léptem.
Szövegeim mélyen a földfelszín alatt kutatnak.
Új utak felé mutatnak, és lendületet adnak, mint Ady versei a Nyugatnak.
Agyam gondolatai eljuttatnak helyekre, régmúlt időkbe és fel nem fedezett terekbe,
De pánikra semmi ok, fantáziám hagyom játszadozni.
Minden menni fog, nem kell nagyon fáradozni.
A szavak csak úgy jönnek, mint néhány esetben a könnyek.
Egy szövegem se könnyed, mint a Bűn És Bűnhődés-féle könyvek.
De megéri őket meghallgatni,
Mert én inkább felébreszteni fogok, nem pedig altatni.
Beteg Srác:
Imi a konyhában tésztát eszik.
Az idő csak telik, és az emberek észre sem veszik,
Hogy az adót csak szedik, a nőket megverik,
S a bajnokságot idén is az MTK-sok nyerik.
De Imi most föláll, úgy tűnik, éhes maradt,
De nem, csak egy tésztadarab a foga közé ragadt.
Idegesen a konyhában gyufaszálért kutat,
Majd elindul betömetni a fogán fekvő lyukat.
Magában morogva, zsebében borotva,
De nem figyelmeztet senkit a közeledő dologra.
Ő úgy hívja, "holnap", mások világvégének nevezik,
De kerülik a témát, amikor tehetik.
Mint Imi a fogorvost, akihez már be is csöngetett,
S úgy ült a székbe, mint akit a tudás tönkretett.
Most persze nevetsz, mert egy tudatlan fasz vagy,
De ha majd kilakoltat otthonról egy kötekedő hadnagy,
Mert itt az árvíz, vagy tűzvész, vagy bármilyen katasztrófa,
Vagy a népfelkelés ajándéka számodra egy akasztófa,
Akkor lehervad a mosoly a fehéredő pofádról,
S dadogva hadarsz majd, és nem pedig pofázol,
Csöndbe maradsz szépen, mint Imi a székben,
Aki éppen Istent szídja, igaz eléggé halkan,
De az öreg meghallotta, mert megjelent a halban.
Most éppen Imi felé ballag, odaszól: Hallak.
S megkérdi: Te, Imi, ha már itt vagyok,
Nincs nálad egy kis hajlakk?
De Imi meg sem lepődik,
Mert tudja az élet manapság csak egy tréfa,
Szépen elsétál haza, mert várja egy nagy tál tészta.
Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kisfaludy galériában kerül majd sor.
A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről.
A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
.jpg)
Elek Judit
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb.
Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére.
A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Piros Ildikó
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon.
A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Gulyás Buda
Selmeczi György zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban.
Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta.
A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém.
A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
Fotók: Magyar Mozgókép Fesztivál
