|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Isten hozott... ...ördög vihet |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Night Child Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Intro:
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély...
Egy csillag felettem, és ne félj...
Verse 1.:
Egy hong-kongi akciófilmet is kentertbe ver K 76, na meg Budapest,
a Happy End-et ne keresd,
bár megvannak a szerek, hogy fájdalmad tompítsd,
csak ne sikíts soha,
pár apró szoba titka ritka, mint a legál biznisz,
nekem ne habisztizz, vár nálunk az uniós sültkrumpli, kóla, hangposta,
bár az utca meredekebb, mint Kambodzsa,
arcokat taposva felszállhatsz a magasba, hogy onnan zuhanj a mélybe,
a pia számlára a játék vére zárdák homályos folyosóin,
ahol Istentől rejtve baba arcú lányok félholtra verve,
nekik egy belevaló pedofil is maga a Messiás lenne,
a nagyim ezt soha nem hitte, vakon bízott a világban, hitét Isten adta,
s mikor ziláltan megérkeztem, úgy éreztem, minden s mindenki ellenem,
Ő tudta mi kell nekem, ha látta volna, hogy ezrek tapsolnak, még ha nem is értik,
biztos büszke lenne, és a mai napig felrémlik a mosoly, mellyel nyugalmat táplált belém,
bár hályogos szemén 93 év után a Földön,
ha bajom volt, mindig rögtön ugrott, csak Ferike számított,
kristálytiszta emlékképem, ahogyan ásított,
és álomra szenderült,
a szeretet ott került a szívembe, örökre!
Refrén:
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék!
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék!
Verse 2.:
Megrémiszt, hogy kellek neked, de még inkább, hogy kellenél,
a saját szívem ellenfél egy életen át tartó meccsen,
a magamfajta látszólag megszeppen, de itt bent folytonos a szélvihar,
és hogy mi van: pár lejárt sztori,
zokogni kéne, de épp Te vagy őrangyalom,
ki elrepült a végtelennél távolabb,
és ahogy más albumba képeket, én számokat írok,
postagalambként eresztem utánad,
bár tudom, utáltad romantikus vénám,
de majd egyszer nézz rám, és láss igazán engem, ne azt, akit szeretnél,
a szemem többet ér, mint ezer oldalnyi életrajz,
a kín, a harc, a gondolat, az érzés, minden ötlet, amit félbehagysz,
minden lánc, amivel behálóztál, minden átok, amit rám hoztál, csupán rossz álom már,
ahogy a Halál sem vicces, de mikor eljön értem, spicces fejjel szeretnék a képébe nevetni,
és érezni, ahogy a másodperc százada alatt pereg le a filmem,
a hitem, bűneim, vágyaim, és minden, amit elértem bezárva egyetlen pillanatba,
a legédesebb érzéssel vegyítve,
mikor az a fura déja vú kerít be,
mégis páran hisznek bennem,
ha majd el kell mennem, erre emlékezz egyedül,
hogy élt valaha egy srác, aki minden éjjel megkergül...
Refrén:
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék!
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék!
Verse 3.:
A rap, akár a szél: meg nem foghatom, de érzem,
a részvétel izgat csupán, kevés volna bármilyen érem, hogy visszavonuljak, és babérjaim fényesítsem napjaim számolva,
hiszen amíg marad rím és ötlet, addig lesznek könnyek, köztük fájdalom,
sorok, köztük értelem,
és én küzdök, nincs félelem a szótáramban,
melyet sokak által ismeretlen szlengek terelnek az el nem fogadott felé,
pedig úgy falom a lényeget a beat-ek közé, mint Pelé a labdát,
vagy ahogy egy brazil járja a szambát,
engem valaki vagy rühell vagy szeret,
harmadik szelet nincsen,
talán mert a kozmosz sötétje tűzijáték lelkem bugyraihoz képest,
és két Pest is kevés volna kiverni belőlem, hogy felőlem,
mert a véleményem tartom, akár a pókerben a tétet,
és pár tett néha többet ér, mint ezer,
a sok lezser gyerek, kit a Világ nevel ilyenné -
Isten ments, hogy bármelyik szereressen, buta cél volna ez, folyton rájövök,
mikor pár kölyök megerősíti a statisztikám,
mely kedvem tartja pórázon,
'98 óta pofázom, de nem bántam meg egyetlen mondatot sem,
rajtam a sok irigy szem,
pedig én is csak egy szem vagyok
Isten állatkertjének vályújában...
Refrén:
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék!
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék...!
Végre megérkezett a pop koronázatlan királynőjének, Dua Lipának harmadik nagylemeze, a Radical Optimism, amely 11 dalból áll. Az énekesnő egyedüllétét kiemelő album első felvétele beszédesen az „End Of An Era” (azaz: egy éra vége) címet viseli és olyan slágerek gyűjteménye, mint a „Houdini”, a „Training Season” és az „Illusion”. Dua „pszichedelikus popként” írja le új lemezét, megjegyezve róla, hogy „olyan kiállások és különféle hangzások keveréke ez, amit ha csukott szemmel hallgatsz, akkor egy kész, vizuális világ tárul eléd”.
„Az albumot a szingliségem alatt írtam” – mondta el Dua. „Mindig valami vicces történettel érkeztem a stúdióba, és mindegyik más-más dalt inspirált. Van egy lazaság és őszinteség, ami korábban nem volt meg bennem.”
Az album elkészítésekor a világsztár olyan kivételes művészekkel dolgozott együtt, mint Caroline Ailin (Dua Lipa: New Rules), Danny L. Harle (Caroline Polachek, Charli XCX), Tobias Jesso Jr. (Adele) és Kevin Parker, akit művésznevén Tame Impalaként ismerhet a nagyvilág.
Dua hozzátette: „Mindenki háttere és munkamódszerei jól összeálltak barátként és zeneileg is.” Így folytatta: „Nagyon nyitottak voltunk egymással, és úgy éreztem abban a szobában, hogy sebezhető lehetek, és szabadon beszélhetek a tapasztalataimról. Ennek a zeneisége olyan gazdagnak és izgalmasnak hatott, és szerettem volna ebben teljesen elmerülni és részese lenni.”
A Dua önfelfedezése által ihletett Radical Optimism egy olyan anyag, amelyben értelmet nyer a tiszta öröm és boldogság megélése azokban a helyzetekben is, amelyeket korábban lehetetlennek tűnt elfogadnunk.
A 11 szám közül egy igazán mély jelentésű, a „These Walls” kapott fókuszt a Spotifyon, amelyről elárulta az énekesnő a Zane Lowe-nak adott, nemrég közzétett interjújában, hogy:
„Van ez a közhely, hogy "ó, ha ezek a falak beszélni tudnának, tudod, mit mondanának". Szerintem érezhető az az energia, amikor besétálsz egy szobába és két ember veszekedett, vagy ideges.”
„Azt gondolom, hogy elkerülhetetlen az a beszélgetés, amit senki sem akar, de meg kell tenni, valakinek ki kell szállnia, és bármennyire is fájdalmas, ez általában megfelelő okok miatt történik, mert rólad van szó, és a megérzésed mindig megmondja, hogy valami jó vagy nem…”
Íme a Radical Optimism dallistája:
1. End Of An Era
2. Houdini
3. Training Season
4. These Walls
5. Whatcha Doing
6. French Exit
7. Illusion
8. Falling Forever
9. Anything For Love
10. Maria
11. Happy For You
Fotók: Dua Lipa
