|
|
|
| Előadó: | Brigád |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Rhy.Fig.1.: A barátnõm sajnos nem tehet róla
Hogy úgy néz ki mint egy elefántfóka
Méretei igen szélesek
A zsírpárnái kellemesek
Nem tehet róla, hogy ilyen szegény
A testtömege bizony nem túl szerény
Sajnálom szegényt, hogy ilyen kövér
De a zsírja egy disznóéval felér
Rhy.Fig.2.: Mikor az ölembe ül majdnem megszülök
Ha a karomba ugrik megõszülök
Ha rám fekszik a pille teste
Nem alélok föl már aznap este
Refr.: A barátnõm egy - zsírhólyag
- kalóriabomba
A barátnõm egy - hájas disznó
- igen otromba
A barátnõm egy – elefánt bébi
- barokk angyalka
Nekem nincs akkora a combom, mint az Õ karja
Rhy.Fig.1.: A barátnõm sajnos nem tehet róla
Hogy emlékeztet egy hím vízilóra
A segge akkora, hogy beterít a drága
Legalább ötszáz mázsa csak a lába
A barátnõm sajnos nem tehet arról
Hogy lebontja a vakolatot minden falról
Nem értem miért vagyunk mi még együtt
Hisz a barátn?m zsíros és petyhüdt
Rhy.Fig.3.: A barátnõm egyszer eltûnik végleg
És nem mutatja többé a mérleg
Fogyjál még egy kilót drága
Nehogy be végy egy falatot a szádba!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
