|
|
|
| Előadó: | P. Mobil |
|---|---|
| Album: | Honfoglalás |
| Megjelenés: | 1984 |
| Hossz: | 15:10 |
| Szövegírók: |
Hobo (Földes László) Földes László Kékesi László |
|
Cserháti István Mareczky István Bencsik Sándor Kékesi "Bajnok"László |
|
| Kiadó: | Start |
| Stílus: | Hard Rock |
| Címkék: | Keressük! |
1. Introdukció
Azok a hegyek még ma is állnak,
Azok a folyók még ma is futnak,
Az a csillag még ma is mutatja az utat,
Az a nép még ma is él.
2. Őshaza (Cserháti István – Földes László)
Túl az Üveghegyen, a Kék-kerek tengeren,
Az Égig érő fa alatt, egy szép helyen,
Ott ahol a világ Virágos Bölcsője állt,
Élt népével Puszta, magyar király.
Három fia volt az öreg Pusztának,
A vadászt hívták Jó Szél Fúvásának,
A kovácsot Szép Tüzek Lángjának,
A legkisebbet Szép Mező Szárnyának.
Szép Mező Szárnya jel alatt született,
Szívébe írva gyönyörű üzenet:
"A világon élni csak hősként érdemes",
Rajtad a sor, hallod, mondd tovább, Énekes!
Jóra rossz, örömre baj, nászra gyász, mosolyra jaj,
Árulás, ellenség rohan rád.
Fogy a nép mint a Hold, földje nincs mennyi volt.
Legelőt lovadnak nem találsz.
Fehér Ló Áldozat, jelöld meg utamat!
Könyörülj Istenem, jelet adj!
Jó remény Csillaga, Magyarok Pásztora,
Ígérd meg: aki megy, megmarad.
Szép Mező Szárnya szól, szeme ég, lángot szór,
Indulunk, lóra hát aki bír!
Elhagyom földemet, százezer ősömet,
Aranyos szegellet álma hív.
3. Vándorlások (Cserháti István – Mareczky István – Földes László)
Szólj Táltos, szólj az Úrhoz, hívd segítségül őt!
Ég, kardot küldj Hunornak, adj karjának erőt!
Hány fordult vissza félve, szél fújta el nevük.
Hány ment keletre, délre, hány törzs veszett velük.
4. Harcok (Bencsik Sándor – Cserháti István – Kékesi László)
(hangszeres rész, szöveg nélkül)
5. Hazám, hazám - moldvai csángó ballada
6. Vérszerződés (Bencsik Sándor – Kékesi László – Földes László)
Első vezér: TARJÁN
MÁsodik vezér: NYÉK
Harmadik vezér: KESZI
Negyedik vezér: KÉR
Örödik vezér: MEGYER
Hatodik vezér: JENŐ
Hetedik vezér: KÜRTGYARMAT
Évszázadokon át a maradék ment tovább,
Vívta utolsó csatáját, az utolsót.
Hány mezőn és harc után álltak a túlélők némán?
Reményük csak egy, a jövőt vérük váltja meg.
Hány folyón és hegyen át vezetett az út tovább?
Mit a hét törzs keresett, a nemzet kapta meg.
Puszta népe, utadnak vége,
A hegyen túl vár az Aranyos Szegellet!
Puszta népe, utadnak vége,
A hegyen túl vár az Aranyos Szegellet!
7. Új haza (Cserháti István – Földes László)
Állsz a hágón, az égbolt határán.
Tiéd lenn a völgy.
Népek élnek a két folyó partján.
Ekét vár a föld.
Hajtsd meg Álmos ősz fejed, élni csak velük lehet.
Hajtsd meg Álmos ősz fejed, élni csak velük lehet.
Viharok tépik mezőnek virágját,
Színe mint a vér.
Lobog a zászló a városod tornyán.
Otthon vagy, fivér!
Hajtsd meg Álmos ősz fejed, élni csak velük lehet.
Hajtsd meg Álmos ősz fejed, élni csak velük lehet.
Fogadj be föld! Fogadj be új hazám! Fogadj be föld!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
