|
|
|
| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | Antoine és Désiré |
| Megjelenés: | 1978 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bereményi Géza |
|
Cseh Tamás |
|
| Kiadó: | Hungaroton Gong |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egy reggel Desiré azt mondta:
Fogódzkodj meg egy kissé anyám!
Patyolat cédulánk elveszett.
Következésképpen odalett az összes ruhánk.
Itt állunk ruhátlan tehát.
Desiré anyja szólt:
Maradt még azért egy lepedőnk.
Terítsed ezt most magadra!
És amúgy lepedősen menj el és szerezzél ruhát!
Nincsen más hátra Desiré.
Kísértetként suhant át a városon,
Egyetlen szál lepedőben Desiré.
Tócsák robbantak szét a lábai alatt,
S mindez egy elkallódott cédula miatt.
Az egyik saroknál Antoine ugrott eléje:
Mi a nagy helyzet? - Kérdezte.
Desiré sebtében vázolta mi a nagy helyzet.
s onnantól kettesben mentek.
Illetve nem is hogy mentek, de inkább rohantak.
futtukban tócsák robbantak.
Antoine lihegett, de azért csak járt a szája,
futtában Desiré-t faggatta.
O-ho-ho, ho-ho-ho, ho-ho-ho-hó!
- szerintem ez valami demonstráció.
Te nem csak véletlen mutatod magad,
mint lepedőbe bújt kísértet alak.
Áhá-há-há, há-há-há-há-há-há.
Desire megállt és Antoine-t gyorsan leköpte:
- Mondtam már mi a nagy helyzet!
Áhá-há-há, há-há-há-há-há-há.
Szemlátomást értett mindent Antoine!
O-ho-ho, ho-ho-ho, ho-ho-ho-hó!
- Egy köpés, ha lehet, még jobb demonstráció...
Hmm...
O-ho-ho..
Antoine és Desire ezután tovább rohantak.
Végül egy sarkon eltűntek.
O-ho-ho, ho-ho-ho, ho-ho-ho-hó!
Ez eltűnés, a legeslegjobb demonstráció!
Áhá-há-há, há-há-há-há-há-há.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
