


| Előadó: | 1956. Aki magyar... (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Rám épült a ruha
És a nap is éget
Felolvad az agyam
Végre vége a télnek!
Nekifeszülök, pörög az észkerék
Ugyanolyan lendülettel
Újra élek!
Lehetne még rosszabb
De most jobb sem kéne
Kopognak a fejemen
Nyitni kéne!
Történhet is valami
És beindíthat
Találjunk ki valami újat!
refr.:
Én mondom, hogy meddig töltsön
Csak adj már kölcsön!
Számolj rám
És hagyj a földön
Majd én eldöntöm!
Nem izgat az, hogy
Mi lesz holnap
Csak a pillanat az, ami
Kifordíthat!
Létezem, és élvezem
Így szép!
Nagy nap ez a mai!
Kicsit korán keltem
Belehúzunk este
Ez a szenvedélyem
Szezonális forradalom
Itt van újra
Én viszem a zászlót, laza kis túra
Ismerős a terület
És hangos a porta
Fesztivál vagy karnevál
A faszom se tudja
Itt eljuthatsz a végletekig
Minden szinten
Ha találsz jobbat, üzenj értem!
refr.:
Én mondom, hogy meddig töltsön
Csak adj már kölcsön!
Számolj rám
És hagyj a földön
Majd én eldöntöm!
Nem izgat az, hogy
Mi lesz holnap
Csak a pillanat az, ami
Kifordíthat!
Létezem, és élvezem
Így szép!
Egyfejűként okosabb
Is lehetnék
Csak akkor nem biztos, hogy
Szállnának rám a lepkék
Már világos, hogy mi az ami
Engem éltet, de
Nem félek, meddig élek
Nevetek és kiröhög
A tükörképem
Minden este hagyom azt, hogy
Belém nézzen
Ösztönösen nyomom
Amíg hajt a vérem, de
Széllel szemben semmi képpen!
refr.:
Én mondom, hogy meddig töltsön
Csak adj már kölcsön!
Számolj rám
És hagyj a földön
Majd én eldöntöm!
Nem izgat az, hogy
Mi lesz holnap
Csak a pillanat az, ami
Kifordíthat!
Létezem, és élvezem
Így szép!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.