|
|
|
| Előadó: | Básti Juli & Cserhalmi György |
|---|---|
| Album: | Dés László - Évek óta már |
| Megjelenés: | 2001 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bereményi Géza |
|
Dés László |
|
| Kiadó: | BMC |
| Stílus: | művész |
| Címkék: | Keressük! |
Azóta tudom hol a gyönge helyem,
mióta fölemelte ő a kezét, megérintett,
és elvesztettem fejem.
Azóta tudom milyen gyönge vagyok,
mióta meghallottam hangját neki.
Mit mondjak róla...? A fülbe lopakodott.
Lettem egy gyönge nő, elbolondított ő
nagyon, de jó, hogy hagyom.
Mert van egy gyönge hely,
megérintett és hej, az ott, azóta is sajog!
Hej, az a hely az ott,
azóta is sajog, nagyon!
Remegek érted...
Megállapítottam, hogy gyönge vagyok,
ha ő megszólal, vagy rám kezet emel,
mindent hagyok: a bolondja vagyok.
Megállapítottam, hogy ő az aki
megérintett engem egy gyönge helyen,
mert én hagyom, csak mert az jó nekem.
Úgy lettem gyönge én,
hogy ujjai hegyén varázst - és ezzel hatott -
varázst vitt énbelém, az ujjai hegyén, na de,
de ebből elég.
De ebből már elég,
meddig is legyek még rab én?
Ébredni kéne...
Elég egy gyönge hely, és hogy azt mondja:
Hej, ide! Hát nekem ennyi kell,
a hangja leteper, elég!
Elég a gyöngeség, és abból is elég,
hogy én egy hangra ugrom.
Megyek az utcán, szabad vagyok újra,
már nem érdekel se hangja, se ujja,
sehol a varázs, sehol a varázslat,
mondjon, érintsen holnaptól már másat.
De jó az utcán jó nagyokat lépni,
sehol a varázs, mégiscsak megéri,
legyen az aki engem már nem érint,
mondjuk bent van ő, ezért vagyok én kint.
Megyek az utcán, szabad vagyok újra,
már nem érdekel se hangja se ujja...
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
