Előadó: | Deák Bill Gyula |
---|---|
Album: | Rossz vér |
Megjelenés: | 1983 |
Hossz: | 4:05 |
Szövegírók: |
Deák Bill Gyula Földes László (Hobo) Földes László |
Póka Egon Tátrai Tibor |
|
Kiadó: | Hungaroton |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Nem voltam még húsz, midőn egy könnyű éjszakán,
Egy Fradi győzelem és öt konyak után,
A lépcsőház aljában enyém lett a lány,
Reggel úgy éreztem, végre férfi lettem.
Mondtam az öcsémnek, milyen nagyot tettem.
Ünneplő ruhában a kocsmába siettem.
[Refr.]
Ott volt a postás, a rendőr, a villanyszerelő,
a szomszéd, a gázos és a díjbeszedő,
a handlé, a szódás és a képkereskedő,
a házmester, a fia és a kéményseprő.
Pár hét múlva Margit látni akart ismét.
Nem nyúlhattam hozzá, becsukta a szemét,
Terhes maradt tőlem mondta, kérjem meg a kezét.
Nemsokára eljött az esküvő napja.
Én álltam legelől, a hajam lenyalva,
Berúgtam jó hamar, csak legyek túl rajta.
[Refr.]
Hozzájuk költöztünk a mosókonyhába,
Két helyen melóztam, kell pénz a lakásra,
Holnap itt a gyerek, nem jut idő másra.
Eljött a február és fiam született,
Nyitva állt az ajtónk, bárki bejöhetett,
Leülhetett közénk, ihatott-ehetett.
[Refr.]
Nem volt szabadságom soha a seregben.
Hittem az asszonyban, mint a vezércikkben,
De valahogy mégis megint apa lettem.
Ülök a kocsmában. Hogy szállnak az évek!
Dolgozom, vedelek, örülök, hogy élek.
Megtűrnek zárásig. Hazamenni félek.
Hátha ott van a postás, a rendőr, a villanyszerelő,
a szomszéd, a gázos és a díjbeszedő,
a handlé, a szódás a képkereskedő,
a házmester, a kisfia és a kéményseprő.
[Refr.] x2
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah