


| Előadó: | Straub Dezső |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bradányi Iván |
|
Victor Máté |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

A mozgólépcső hordja az emberek hadát,
felbukkanó arcok suhannak tovább.
Mindig csak azt látom, ki szembe jön velem,
hogy mért és hova mennek, csak elképzelhetem.
Ott egy sovány, bajszos úr a fejem fölött néz el,
zsírpecsétes mellényéhez aktatáskát présel.
Tán ügyvéd, ki egy fontos ügyet épp most vesztett el,
vagy zenész, ilyen nagy táskában kottát hogy cipel.
Ott egy dundi, szőke asszony, csipke, tüll és kölni,
érte szoktak nagyapámék párbajokban ölni.
Tán nagyvilági dáma, ki egy randira siet,
vagy pénztáros egy italboltban, s épp dolgozni megy.
A mozgólépcső hordja az emberek hadát,
felbukkanó arcok suhannak tovább.
Mindig csak azt látom, ki szembe jön velem,
hogy mért és hova mennek, csak elképzelhetem.
Biztosan még iskolába jár e csinos fruska,
rám tekint, de úgy látszik, hogy mosolyogni lusta.
Nem tudja, hogy érte annyi mindent tehetnék,
ha pár órára, ma este tanárja lehetnék.
A mozgólépcsőzőkkel, jaj, mi történik itt.
Elhallgat a gépház, egy asszony felsikít.
Egymás felé fordul a sok-sok idegen.
Segítséget várva összenéz a szem.
Mindig, hogyha baj van, örök a szabály,
az ember és az ember egymásra talál.
A mozgólépcső indul, gördül sebesen,
áramszünet volt csak vagy tán ennyi sem.
Megtorpant az élet, de végleg meg nem állt,
egy mosolygás, egy sóhaj és minden megy tovább.
Minden megy tovább, minden megy tovább.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.