|
|
|
Na, úgy tűnik, esni fog…
Gyűlölöm az esőt.
Bár, tulajdonképpen szeretnem kéne…
Mert egyszer ...
Egy esernyő alatt,
a nagyvilágtól távol,
megcsókoltalak
és patakzott a zápor.
Nem figyelt reánk
a nagyvilágon senki,
Összeért a szánk,
nem tudtunk tovább menni.
Csöpögött a víz
és csöpögött az inged.
A csók, s az esővíz
megrészegített minket.
Átkaroltalak,
ó, nincs szebb dolog ennél.
Egy esernyő alatt
a boldogság is elfér.
Köröttünk az autóbuszok
fröcsköltek sarat,
de mit bántam én,
míg az ajkam ajkadhoz tapadt.
Ó, egy esernyő alatt,
a nagyvilágtól távol,
megcsókoltalak
és patakzott a zápor.
Csöpögött a víz
és csöpögött az inged.
A csók, s az esővíz
megrészegített minket.
Átkaroltalak,
ó, nincs szebb dolog ennél.
Egy esernyő alatt
a boldogság is elfér.
Köröttünk köd gomolygott
és jajgatott a szél,
Tócsává változott
az utca és a tér.
De nekünk ez maradt
a legfényesebb nap,
mert megcsókoltalak
egy esernyő alatt.
Mert megcsókoltalak
egy esernyő alatt.
Mert megcsókoltalak
egy esernyő alatt.
Hagyd, hogy elbűbájoljon a Tha Shudras!
