|
|
|
| Előadó: | Harsányi Gábor |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Mérei Adolf |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ne sajnáljanak engem, hogy én már nős vagyok.
a nő nem szólhat énnékem, én otthon úr vagyok.
Az asszonykát megcsalni hogyan kell, jól tudom.
és éjjel kimaradni, ehhez van már praxisom.
Rossz néven nem veszem,
ha egy tyúk így szól énnekem:
Hoci a szádat, a pénztárcádat,
hadd nézem meg, van benne sok dohány.
Mert akkor dőlünk, jól bepezsgőzünk,
meg lesz minden, amit kívánsz.
Mert akkor dőlünk, jól bepezsgőzünk,
meg lesz minden, amit kívánsz.
Mikor a tyúk meglátta, hogy van nálam dohány,
a pincér rögtön a pezsgőt és a cigányt.
Múlattunk jó kedéllyel, az élet oly rövid,
míg dumált szenvedéllyel, ittunk ex-lex fenékig.
A cigány meg csak húzta,
a tyúk mindig ezt fújta:
Hoci a szádat, a kis pofádat,
hadd nyomjam rá legszebbik csókomat.
A bajusz szélre, a közepére,
adom néked a csókomat.
Na-na-naj-na ...
A bajusz szélre, annak helyére,
adom néked a csókomat.
Az óra üt már hármat, de mostan már én megyek,
pincérné, a számlámat, lányok, Isten veletek.
Otthon a feleségem, tudom, hogy így fogad:
Megbánod, hidd el, vén lump, szégyelld hát magad!
Rossz néven nem veszem,
csak így szólók, feleségem:
Fogd be a szádat, a nagy pofádat,
úgyis mindegy, amit most elmondasz.
Várjál reggelig avagy tán estig
írásba add, hogy mit kívánsz.
Fogd be a szádat, a nagy pofádat,
úgyis mindegy, amit most elmondasz.
Várjál reggelig avagy tán estig
írásba add, hogy mit kívánsz.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
