Előadó: | Szalay László |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Kondor Ernő |
Kondor Ernő |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Zöld erdő mélyén, kis patak szélén,
párjával csöndesen élt egy cigány.
Vén öreg ember, nótája nem kell,
senkinek sem kell a nótája már.
Szép tavasz járja, zöld a fa ága,
a galamb vígan turbékol a fán.
Ősz feje kábul, s a szíve kitárul,
s párjához így szól a rokkant cigány.
Hol van a hegedűm, párom,
tavasszal minden vidám,
Városba elmegyek máma,
én az öreg cigány.
Egyszer még hadd muzsikáljak
a szívemből úgy igazán.
Szeretném elmuzsikálni,
hogy él még a vén cigány,
öreg cigány, az ősz cigány.
És a vén ember eltipeg csendben,
hóna alatt a kopott hegedű.
Alig bír járni, lábain állni,
mégis szívében ott él a derű.
Városba érve, fáradtan tér be,
egy csillogó fényes terem ajtaján.
A vére fellobban, a szíve megdobban,
középre tipeg a rokkant cigány.
Nagyságos uraim, kérem,
nem tudom, ismernek-e még?
Könyörgöm, én sokat húztam
valaha, réges-rég.
Egyszer még hadd muzsikáljak
a szívemből, úgy igazán,
Szeretném elmuzsikálni,
hogy él még a vén cigány,
öreg cigány, az ősz cigány.
Csend lett egy percig, így szólt az egyik,
jó uraim, mulatunk ma, ugye?
Nyissanak ajtót, ezt a vén rajkót
látni szeretném, repülni tud-e?
Ugrik a pincér, pénzt kap a viccért,
kint van az ember, és kész a hatás,
Jó öreg párja már halva találja,
s beszól az anyó, urak, jó mulatást!
Nem muzsikál sohasem már,
csendes lett a vén cigány,
Alussza erdőben álmát,
vadgalamb búg a fán.
Öreg, vén anyóka a sírját
virággal díszíti már.
Galambbal sírva dalolja,
hogy élt egyszer egy cigány,
öreg cigány, a vén cigány.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah