|
|
|
| Előadó: | Bodza Klára |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tradícionális |
|
Tradícionális |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Jere velem Mónár Anna,
Én nem megyek te katona.
Jámbor uram az erdőbe,
Kicsi fiam a bőcsőbe.
Addig csalta a katona,
Amíg útnak indította,
Addig mentek mendegéltek,
Míg egy bukros fához értek.
Nyugodjunk meg, Mónár Anna,
Üljünk le az árnyékába!
Nezz egy kicsit a fejembe,
Hogy aludjam az öledbe!
A nézésnek a képébe
Mónár Anna feltekinte:
Bukros fának tetejébe
Kilenc leány felakasztva.
Kilenc leány felakasztva,
A tizedik ő lesz még ma.
Eszébe juta kisfia,
Jámbor ura, kicsi fia.
A szeméből a könny erede,
Egy csöpp könnyű lecseppene
A katona orcájára,
Megébredt a jó katona.
Mér sírsz magad Mónár Anna?
Én nem sírok, te katona.
Bukros fának hull harmatja,
Abból cseppent az orcádra.
Hogy eshetik harmat mostan,
Mikor éppen álló dél van?
Mondá neki a katona:
Hágjál fel, Anna a fára!
Én nem tudok fára hágni,
Mutasd meg aztán felhágok.
Elindult a jó katona,
Visszaesett fényes kardja.
Mónár Anna felragadta,
Ütni-vágni kezdett héjza.
Hadd meg, Anna, életemet,
Neked adom a kincsemet.
Nem kell nekem a te kincsed,
Kell nekem a piros véred.
A katonát esszevágta,
Felöltözött gúnyájába.
Visszaindult hazájába,
Hát mit lát a kapujába?
Az udvaron jámbor ura,
Hallja bent sír kicsi fia.
Hallod-e, te jámbor gazda,
Adjál szállást éccakára!
Én jó szüvvel, te katona,
De úgy sír a kicsi fiam.
Hallod-e, te jámbor gazda,
Messze van-e a korcsoma?
Ha van jó bor a faluba,
Hozz egy kupát kóstolóba!
Elindult a jámbor gazda,
Hát aluszik kicsi fia.
Még a kicsike is tudja,
Idegen van a házamba.
Inni kezdék a borikat,
Mondogatják panaszikat.
Azt mondja a jó katona,
Hallod-é, te jámbor gazda!
Feleséged visszajönne,
Megszidnád-e, megvernéd-e?
Megszidnád-e, megvernéd-e,
Vajt életjébe felvetnéd-e?
Meg se szidnám, meg se verném,
Még életjébe fel se vetném,
De én tudom, nem jő vissza,
Többet meg se látom soha.
Felállott a jó katona,
Bémene a kamrába,
Felöltözött gúnyájába,
Hogy rátalált gazdájára.
Megölelte jámbor urát,
Ölébe vette kisfiát.
Megszeptatta, elringatta,
Karjai közt elaltatta.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
