|
|
|
| Előadó: | Agárdy Gábor |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Seress Rezső |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Paródia |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Nyomorult vasárnap húszfokos melegbe
Mászkálunk négyen a pilisi hegyekbe
Mászik a nejem is, anyósom, fiam is
Magas a Pilis, mint gizehi piramis
Mondom a nejemnek, mért hoztad anyádat
Nélküle is elég nyomott a vasárnap
Nyomorult vasárnap
Lihegve cipelem hátamon a zsákot
Ábrahám vitte így valaha Izsákot
Anyósom hurcol egy hófehér szőrpincset
Sehol egy forrás, hogy pár kortyot hörpintsek
Pedig a zöldellő pilisi határnak
Pázsitján tehenek isznak és zabálnak
Nyomorult vasárnap
Nincs rám nagy hatással a környék varázsa
Engem csíp a Pilis száz dilis darázsa
A fejem akkora, akár egy zongora
Szóval nem lehetnék Tündének Csongora
Távolban menyecskék salátát kapálnak
Övék a saláta, enyém a vasárnap
Nyomorult vasárnap
Szeretném magamat titokban kisírni
Pityereg a gyerek...apuci, pisilni...
Mereng a szőrpincs is, sírjon vagy vakkantson
Közben a lábamat feltöri bakancsom
Nincs annyi erőm, mint gyöpön a gyopárnak
Lelkemet érzem én abszolút kopárnak
Nyomorult vasárnap
Amíg az erdőben szedtük a szamócát
Lenyelte fiam a forraló kanócát
Eltört a termosz, a madártej kicsorgott
Csaholt a szőrpincs, az anyósom vicsorgott
Letört a füle az ételes kosárnak
Rászakadt fejemre az egész vasárnap
Nyomorult vasárnap
Látom, hogy az erdész lucernát fuvaroz
S miközben fuvaroz, aközben szivaroz
Füstjéből érzem, hogy büdös a szivarja
Károg egy varjú, nem kérdem ki varja
Valaki felordít, mint akit sikálnak
Neki is agyára ment rá a vasárnap
Nyomorult vasárnap
Anyósom üldöz egy mezei egeret
Meglóg az egér és az eső megered
Megáradt patakban úszik egy angolna
Anélkül, hogy engem jókedvre hangolna
Zoknimban érzem már hidegét a sárnak
Mért ver a sors, és ha ver, mért pont vasárnap
Nyomorult vasárnap
Úgy értünk haza, mint zarándok Mekkából
Ki Kába kövétől kompletten megkábul
Engem még bevittek este a Rókusba
Azt mondta az orvos; görcs állt a mókusba
Most rugóján ringok egy kórházi vaságynak
S röhögve hörgöm, hogy elmúlt a vasárnap
Nyomorult vasárnap
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
