|
|
|
| Előadó: | Üllői úti fuck |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Szántó Gábor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Téli estén, egy pláza mélyén,
Egy üzlet tárva-nyitva áll.
Bent egy bácsi, piros ruhában,
Már holtidőben hezitál.
Egy listát tart ő, öreg kezében,
Mi könnyekkel átitatott.
Foltot ejt majd a hírnevén,
Hogyha megtudják, hogy ki lopott.
DVD-t rabol a télapó bácsi,
Plazma TV van a suba alatt.
A puttonyában hatvan darab laptop,
A PC-boltban csak az egér maradt.
Sok-sok éve a lista élén,
A játék mackó volt a sztár.
De mostanában a trendi játék,
A hatvan millás Jaguár.
Nem menő már a kisvasút és
A Hófehérke ciki lett.
Egy kislány azt írta a Télapónak,
Hogy hozzon neki nagyobb ciciket.
Nagy bajban van a Télapó bácsi,
A kis csávóknak az igénye nagy.
Jelzálog van az Északi Sarkon,
Hogy állni tudja az ajándékokat.
Téli estén, a börtön mélyén,
Egy bácsi halkan pityereg.
Bűnbe vitték a gyermekálmok,
A luxus életvitelek.
Ősz szakállának hosszúsága,
A bajban majd kisegíti.
Az ablak rácsára feltekerve,
Öreg lelkét kileheli.
Öngyilkos lett a Télapó bácsi,
De mítosz nélkül senki nem marad.
Minden évben Miklósoknak napján,
Eljön hozzánk majd a bűntudat.
Öngyilkos lett a Télapó bácsi,
De mítosz nélkül senki nem marad.
Minden évben Miklósoknak napján,
Eljön hozzánk majd a bűntudat.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
