|
|
|
| Előadó: | Rajzfilm slágerek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Migo: Hűű, ez meg micsoda?
Kőőrző: Tudod Migo…
A sűrű felhők alatt, lent volt a hazánk,
Ott éltünk békességben, boldogan,
Míg nem találtak ránk, az aprók,
És aztán csak a vért látom,
Mert akkor elkezdődött ott egy rémálom.
Az aprónép, mely magát nagyra tartja,
A nevük ember, egy embertelen fajta.
Mi nem adtunk sosem rá, semmiféle okot,
De ők hozták a dárdát, s a villámszóró botot.
Még ők neveztek, még ők minket szörnyeknek,
És üldöztek, vadásztak ránk, százszámra öltek meg.
Nem maradt más, csak a belátás,
Hogy lent már, ami vár, az a végső pusztulás.
Igen messzi csúcsra menekültünk fel,
Hiszen tudtuk, hogy aprólábnak túl zord ez a hely.
És lett egy kőre írt kép, hogy tudja a nép,
Azt kell hinni, hogy mindig a hegycsúcson élt.
A hegyünk egy sziget, mely úszva lebeg a felhők közt,
A mítoszunk ez és lett még sok-sok kő, sok útmutatás.
Hiszen belátható, nem véd meg semmi más,
Mert a nem tudás erőd, a kövek őrszemek,
Nem jut át rajtuk az emberszörnyeteg.
(El ne mondd, el ne mondd, el ne moondd!)
(El ne mondd, el ne mondd!)
Kőőrző: A titkot mélyre ásd.
(El ne mondd, el ne mondd, el ne moondd!)
(Szemed hunyd be, hogy ne is lááásd, ne is lásd!)
(El ne mondd, el ne mondd, el ne moondd!)
(El ne mondd, el ne mondd!)
Kőőrző: Nem tehetünk mást.
(El ne mondd, el ne mondd, el ne moondd!)
(Szemed hunyd be, hogy ne is lááásd, ne is lásd!)
Migo: De hát az én aprólábam nem ilyen!
Kőőrző: Ezek mind ilyenek. Mondd csak, mikor meglátott, tárt karokkal fogadott? Nem törődnek ők velünk, nem törődnek senki mással, csak magukkal.
Így hát ezt kell tennünk nekünk is, ha azt akarjuk, hogy legyen jövőnk.
Migo: A felhők alatt vagyunk!
Kőőrző: Nézd csak meg jobban, a látszat csal.
Migo: Ezek nem felhők, ez gőz!
Kőőrző: A kövek működnek.
Migo: A kövek?
Minden munka csak, hogy értsd, mit fent végez a nép,
Ahhoz kell, hogy forogjon e hatalmas gép.
Mely gomolygó gőzével, azt éri el,
Hogy senki ne lásson fentről le és lentről se fel, és ez kell.
Mert hiába a sok jeti, kit megöltek,
A félelem erős, a kíváncsiság erősebb.
(El ne mondd, el ne mondd, el ne moondd!)
Migo: Tehát, akkor egyetlen kő sem mond igazat, mind hazudnak?
(El ne mondd, el ne mondd! Ne is láásd!)
Kőőrző: Kegyes hazugságok, megvédenek minket.
(El ne mondd, el ne mondd, el ne moondd!)
Migo: Az igazság mindig jobb!
Kőőrző: Úgy gondolod?
Így ifjan gyorsan ítélsz, szádból röppen könnyű szó,
És vallod még, ami rossz, rossz, jó az, ami jó.
De tudd meg balga ifjú, arra tanít majd az élet,
Hogy rossz vagy jó, az csak attól függ, hogy honnan nézed.
Kőőrző: Hát mondd meg kereken Migo, félted még a néped?
Migo: Igen!
Kőőrző: Akkor hirdesd, hogy lent senki sem élhet, s bárki másban téved.
És mondd az ádáz ellenségnek nyitnál-e kaput?
Migo: Nem!
Kőőrző: Akkor tarts titkot és azzal védd a falut!
Kőőrző: Életek forognak kockán. Az apádé, a barátaidé, Meechee-é.
(Meechee: Jól van, figyelj! Tudni akarok mindent, amit csak lehet rólad és a világodról!)
Kőőrző: Meeche kíváncsi, és aki kíváncsi, az hamar megöletik, fiam.
Migo: De hát akkor mit csináljak?
Kőőrző: Mondd, hogy nem mondtál igazat az aprólábról.
Migo: De hát a saját szemükkel látták, nem fognak hinni nekem.
Kőőrző: El se hinnéd, mi mindent elhisznek.
Azt mondod, a tudás hatalom, Migo?
(El ne mondd, el ne mondd, el ne moondd!)
(El ne mondd, el ne mondd!)
Kőőrző: A kérdés az…
(El ne mondd, el ne mondd, el ne moondd!)
Kőőrző: Mihez kezdesz azzal a hatalommal?
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
