|
|
|
| Előadó: | Follow The Flow |
|---|---|
| Album: | Nem tudja senki |
| Megjelenés: | 2019 |
| Hossz: | 3:56 |
| Szövegírók: |
Vincze Gergely "BLR" Szakács Gergő |
|
Somogyvári Dániel Szakács Gergő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Fura Csé:
Nem akartam rommá menni, egy életet mulattam át
Sokszor próbáltam jobbá lenni, de a szenvedély az utamba állt
Hiába mondják, hogy lassítsak, mert a sírba vezet ez az életvitel
Mégis bekötött szemmel nyomom a gázt, mert az életet valahogy élvezni kell
Ismerem az értékeket, de a mértéket nem, és ez tesz tönkre
Pihennem kell, de mit tegyek Anya? Hogyha engem a nyugalom nem köt le
Kis gyerek kis baj, nagy gyerek nagy, velem együtt a gondok is felnőttek
Majd kiderül az ég, de ha szivárványt szeretnék, számítani kell a felhőkre
Refrén:
Anyám mindig, óvott féltett
És igaza volt, nem játék az élet
Fiam, magad ellen nincsen orvosságod
Ezért kerül el a boldogság
Anyám mindig óva intett
Hogy soha ne vegyek magamra mindent
De Anya, magam ellen nincsen orvosságom
Ezért kerül el a boldogság
BLR:
Anyu, Anyu mondd, miért szül a baj még több bajt?
Ha kitartok, könnyebb lesz majd?
Hogy legyek mindig jó, hogy ne ártsak másnak?
Ha magamnak is rossz vagyok társnak
Mikor múlt el az a perc, ami számított?
Mikor azt hittem, a csodára várni jobb
Miért van az, hogy a barátból ellenség lesz?
És a pénz csak éhessé tesz
Miért én maradtam alul, hogyha felvettem a kesztyűt?
Magam hajszoltam hasztalanul, hosszú éveknek lett ez a vesztük
Az életem csak én menthetem meg, lehet, pont én vagyok minden válasz
Ha a józan ésszel szembemegyek, tudom akkor is megbocsátasz
Refrén
Szakács Gergő:
A szavad tilt, de mégis folytatom
Csak ne lennék ilyen önemésztő
A baj keres, te mindig mondtad
Hogy sohase késő, sohase késő
Refrén
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
