|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
|
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A farmosi tanya sor, kisfiú mezítláb, sorsát talán az égben már megírták
Koldus ücsörög a templom tövében, falatra éhes még, nagyurak kövéren
Dobog a torkában ’48 bánata, ahogy a bajtársak hazáját szolgálta
A fiú könyörög, még sokat meséljen, anyjától annyit kér, add neki ebédem
Budavár ostroma életre kel előtte, kiskamasz, kisdobos sebei bekötve
Az öreg szavai szívébe találnak, életét ajánlja a magyar hazának
Ráncos kéz krétával, hatvágás a falra, törött kard kezében, szívére hallgatva
Repül át az alma utána a penge, hogy egy kisfiú az útját meglelje.
Refrén 2x:
A penge éle, még mindig éles
Ne felejtsd el, hogy mire képes
Törött kardom, töretlen vár
Testem mozdul, szívem diktál.
Tiltott párbajban drága a becsület, Bibó csendben már még, ő cellában ülhet
Az orosz fronton helytálló katona, zárótűz mennydörög, Uram ne menj oda
Tisztiszolga kérleli, de szent a gyakorlás, ez nem egy legenda, nem pusztán hallomás
A sógorok csákója égeti homlokát, a szíve sas helyett választja a koronát
Egy magyar honvéd áll osztrákok körében, fenik a fogukat, ő vigyázzban középen
A császár tapsolva kinevezi tisztjének, megjegyezték a magyarok nem ígérnek
A magyar megteszi, nem levegőbe ordibál, egymaga, hogyha kell, 100-al szemben is kiáll
Törött kard kezében egy kicsi legényke, hogy mi a vitézség felírta az égre.
Refrén 2x:
A penge éle, még mindig éles
Ne felejtsd el, hogy mire képes
Törött kardom, töretlen vár
Testem mozdul, szívem diktál.
Saint Louisban várták a karikás játékok, de így szólt, csak magyar színekben állnék ott
Egy budai étterem, hol dölyfös tiszturak, bécsi keringő, az osztrák jól mulat
Feláll a katona, a prímáshoz fordul, a Rákóczi-indulót kérném az Úrtól
Dragonyos zsoldosok vakarják fejüket és lefelé tekintve mérik erejüket
Aztán széttépi szívét, hogy néznie kell, hogy gyilkosok szabdalják országát fel
Fekete szalaggal köti át fegyverét, ember fia nem fogja oldani jellemét
Bérlakások árnyéka, tanítványok érmei, se olasz, se francia nem akarja érteni
Kik messziről jöttek és láthatták Borsodyt, azt hitték a magyar, az kardjával születik.
Refrén 4x:
A penge éle, még mindig éles
Ne felejtsd el, hogy mire képes
Törött kardom, töretlen vár
Testem mozdul, szívem diktál.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
