|
|
|
| Előadó: | Miskovits |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Mat Diamond |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
"Nekem ez a szint, nekem ez a jó
locsolom a pezsgőt szanaszét ó
kezeket az égbe, ha szereted a jót
dobd fel az égbe mert nálam a szó
veletek veletek veletek húú húú
veretek veretek veretek húú húú
indul a buli!”
ja, megint egy buli
de még a fejemben itt a tegnapi
na mivan veled?
ha lenyelsz egy felest azt rögtök kihevered…
jönnek az üzenetek, szelfik meg furcsa sms-ek,
hogy kivel meg miket,
fogom a fejem, a cimlapokon már ott virít a nevem…
tudod haverom én ott vagyok a toppon,
minden partyn a levegőt ott rontom
azt is elhiszem h nem tetszik az arcom,
de el kell mondjam haver nekem ez a dolgom
csajokat oltom,
folyton - folyton a szám csak jár nekem nehéz befognom
nekérdezd de az ilyet bevonzom,
nálam a bulika ilyen, random…
"Nekem ez a szint, nekem ez a jó
locsolom a pezsgőt szanaszét ó
kezeket az égbe, ha szereted a jót
dobd fel az égbe mert nálam a szó
veletek veletek veletek húú húú
veretek veretek veretek húú húú
indul a buli!”
nem számít az idő, legyél kicsit bátrabb
szedjük szét a házat,és tegyük szét a lábad
fogjuk be a szánkat
igyunk meg egy párat és másszunk be az ágyba
ruhában vagy másban
vesszünk el, és ne figyeljünk egyáltalán másra
mosoly félhomolyába
tetszik a szád, ne is használd nagyon soha másra
fel vagyok én szállva, de nem vagyok elszállva
csináltam már rosszat, de soha nem volt nagy ára
szeretem az életet, és így élem nem párba
nem lépek én hátra, tudom mi az ábra
gyere közelebb és nézd már,
ez a csibész fiú mit él át
minden hétvégén mi ott vagyunk,
és addig bulizunk amig tudunk...
"Nekem ez a szint, nekem ez a jó
locsolom a pezsgőt szanaszét ó
kezeket az égbe, ha szereted a jót
dobd fel az égbe mert nálam a szó
veletek veletek veletek húú húú
veretek veretek veretek húú húú
indul a buli!”
felfele megyek
mindent megteszek
néznek a fejek
ki ez a gyerek?!
mindent megteszek
amíg én leszek
tedd fel a kezed
veletek veletek veletek...
veretek veretek veretek…
(2x)
"Nekem ez a szint, nekem ez a jó
locsolom a pezsgőt szanaszét ó
kezeket az égbe, ha szereted a jót
dobd fel az égbe mert nálam a szó
veletek veletek veletek húúú
veretek veretek veretek húú húú
indul a buli!”
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
