|
|
|
A partit a tetőn tolják,
de a pincében rezeg a léc,
nagyon színes a társaság
ahogy omladozik az egész,
de nem elég hangos a zene,
és nem elég gyors a tánc,
egyre hamisabb a karaoké
az arcokon mélyül a ránc,
a vakolat porzik a térben,
a levegő is kevés,
vörös iszappal szigetelték
itt-ott a sok repedést,
a varrodai munka túl sok,
egyre több a lelógó ránc,
kilóg egy n+1-edik lóláb,
és folyton leugrik a lánc,
rozoga már ez a canga,
hajtani is nehéz,
egy szomszéd szájból kilóg a ganja
szaga, már attól betépsz,
füstös az álom, füstös a reggel,
két lovat senki sem ül meg egy seggel,
mindig zöldebb a szomszéd kertje,
nem terem itt meg csak a rekettye.
Hull is a lombja, hordja a szellő,
mellém úszik a füstben egy sellő,
homlokon csókol, ő ma a múzsám,
annyira szép, hogy ezerszer húznám
vele a csíkot a pultról a magasba,
púderezi az orrát havasra
mindenki a pincében és a tetőn,
omlik a ház és a háztartás
féktelenül gurul
le a lejtőn.
Pápárárám...
A partit a tetőn tolják,
de a pincében rezeg a léc,
nagyon színes a társaság,
ahogy omladozik az egész,
de nem elég hangos a zene,
és nem elég gyors a tánc,
kilóg egy n+1-edik lóláb,
és folyton leugrik a lánc.
rozoga már ez a canga,
hajtani is nehéz,
egy szomszéd szájból kilóg a ganja
szaga, már attól betépsz,
füstös az álom, füstös a reggel,
két lovat senki sem ül meg egy seggel,
mindig zöldebb a szomszéd kertje,
nem terem itt meg csak a rekettye.
Hull is a lombja, hordja a szellő,
mellém úszik a füstben egy sellő,
homlokon csókol, ő ma a múzsám,
annyira szép, hogy ezerszer húznám
vele a csíkot a pultról a magasba,
púderezi az orrát havasra
mindenki a pincében és a tetőn,
omlik a ház és a háztartás
féktelenül gurul
le a lejtőn.
Pápárárám...
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
