|
|
|
| Előadó: | Antilope Kid |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Linczényi Márk |
|
Linczényi Márk |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Téged is anya szült, majd beleőszült,
hogy felneveljen? Az is nőügy.
Bújtál régen a szoknyája mögé,
hogy megvédjen? Az is nőügy.
Voltál szerelmes harmadikban,
csaptad a szelet? Az is nőügy.
Álltál már fel a villamoson,
hogy átadd a helyed? Az is nőügy.
Volt már olyan, hogy virágot vettél
anyák napján? Az is nőügy.
Hozzád szólt egy jó nő, te meg
csak álltál bambán? Az is nőügy.
Aztán közben felnőttél,
és csajoznál már? Az is nőügy.
Visszatekerted az Elemi ösztönt
a Sharon Stone-nál? Az is nőügy.
Volt már, hogy mögé táncoltál
a diszkóban? Az is nőügy.
Rád szóltak, hogy élj egy
kicsit tisztábban? Az is nőügy.
Volt már olyan, hogy elalváshoz
tindereztél? Az is nőügy.
Unod, már, hogy fiúkkal töltöd
minden estéd? Na az nem nőügy.
Unod már, hogy senki nincs,
ki elringasson? Az is nőügy.
Várod már, hogy végre valaki
meghallgasson? Az is nőügy.
Unod már a tesztoszteront,
ami mindent elönt? Az is nőügy.
Unod már a sok macsót,
aki a jövődről dönt? Az is nőügy.
Köszönöm szépen a kérdését,
és a jó tanácsokat is.
Nincs mit, tök alap: nők, férfiak
Nem bonyolult,
ennyi a matek: nők meg férfiak
Te is megérted,
nem agysebészet: nők és férfiak
Nőügy, férfiügy, közügy: tök alap
Nőügy, férfiügy, közügy: tök alap
Mert mi lenne velünk nő nélkül?
Magyar vizsla kalandor,
de nő nélkül vak komondor
Honfoglaló fehér ló,
nő nélkül csak csavargó
Keményen dolgozó kisember,
nő nélkül csak vadember
Kakaskodni nem muszáj,
nő nélkül mind gyászhuszár
Felborult a parlament,
nők nélkül csak jobbra ment
Közben lassan tönkrement,
nők nélkül mit sem jelent
Hiába van mozgalom,
nő nélkül nincs izgalom
Vár állott, most kőhalom,
nő nélkül csak szélmalom
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
