|
|
|
|
|
| Előadó: | Kamikaze |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Busta Lakatos Róbert Árgyó Péter Kordik Zsolt Csató Adorján |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az élet egy Chrome, csőre töltött 45-ös
alkalomadtán halántékán lyukat üt a bűnös,
vagy a 7. emeleti lakás erkélyén (a végén),
ugrik, csobban a bitumen felszínén.
Az öngyilkos kísérletek, csak papíron léteztek,
a fanatizmustól, ezek alakot öltöttek.
Röpködnek a rímek, és röpködnek a végtagok,
magamból az utókornak csak egy lemezt hagyok.
(Érzem) Ördög vezeti, a keze papíron a tinta,
vérré változik, eltávozik a pesszimista,
megfeszül a kötél, asztalon a búcsúlevél kockázat,
vagy mellékhatás esetén, (arzén)
a jobb élet reményét, csak egy kötélben látja
, ha végre roppan a csutka, elszáll minden problémája.
Jobban érzi magát majd talán a mennybe,
könnyebb lesz az élet talán eltemetve.
Refrén.:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kéred- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) a lázba
A hangok démonok, (kényszerítenek),
ősi hajlamok, (szétfeszítenek),
állandó rohamok, (a végítéletek),
a kínok kibírhatatlanok, ég veletek.
A fürdőkádban a víz elszíneződik vörösre,
a kezek ökölbe, szép álmokat örökre.
Vízszintes helyzetben, a párhuzamos síneken,
érzelmekkel párosul az elfojtott félelem,
az értelem helyett, a depresszió diktál,
az Inter-city jön, lát, győz, viszlát.
Ha el akarok menni, én biztosra megyek,
tudom, hogy nem lesznek sikertelen kísérletek.
Néha fáj, a dráma dramatikája, eutanázia,
arany lövések halk sorozata.
Homokszemek a fogaskerekek között,
japán szamuráj, aki a harakiri mellett döntött,
és döfött, szégyenérzete győzött,
a halál, újabb álarcot öltött.
Refrén.:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kéred- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) a lázba
Nekem a zene jelenti a hitet, az nekem az Isten,
a hitelem az ördögtől kaptam, ő meg ellopta a szívem,
a tollat forgatom, leírom a szavakat a papírra,
közben készül el a bomba, amit csatolok a derekamra,
úgy döntöttem ha az Úr az égben úgy akarja,
ne legyen fordulat az életemben, majd én teszek róla.
Elkészül a szöges téma,
ez a recept, ami az elvárást tuti, hogy beváltja,
besétálok a mulatóba, a cuccot eltakarja a ruha,
az utasításomat a spanom, mind megkapta,
minden egyes helyen, minden egyes zugba,
ott lapul egy KAMIKAZE parancsra várva.
Számat elhagyja az utolsó ima, visszaút nincsen,
végre hajtom a melót, nem halok meg a szégyenben.
Jól látszik az arcom, jól látszik, amit mondok,
az életem a zenének adom, ezt élőben láthatjátok.
Refrén:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kéred- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) a lázba
Ne tedd meg soha, a zene az ami éltet, ÉLJ!
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
