|
|
|
| Előadó: | ILLusion |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
/Zsé/
Van mit nehéz cipelni, de beszélj róla, ha tudsz
a legnagyobb baj, hogy mikor a hiba mellé társul egy “Nem én voltam!”
Magadnak is hazudsz. (hazudsz)Van úgy, hogy semmi sem jön össze..
kösz, de nem kell a sajnálat, abból van elég
Nézd az arcom, én már nem emlékszem mikor láttam utoljára faterét!
Baszd meg! Mindig voltak, lesznek szar napok,
de hagyjuk ez is csak egy kósza gondolat, ami bennem andalog.
A szív nem az, amit pénz mozgat
Nem egyszer láttam, amit nem mersz elképzelni sem,
de persze.. ez is csak egy félmondat.
Tudom, túl fiatal vagyok, ahhoz hogy észt osszak.
Néha mintha nem is én lennék már, csak magamnak árnyéka
Ez a sors furcsa játéka,
de muszáj lesz elfogadnom az élet fintorát,
hogy a szívem és az agyam sosem lesznek cimborák.
Refrén:
Én meg mindig itt vagyok!
Bölcsőmtől a síromig csak élni akarok
Látni ahogy felkel a nap, csókolni hosszan
Majd elégni a vágyban míg a szív összeroppan
Csak simogasson a szél
Helyettem az arcomon lecsorgó könnycsepp beszél
Büszkén megyek tovább amikor megtör az élet
De hozzád én mindig visszatérek
/Siska Finuccsi/
Akik elfordultak tőlem azok forduljanak föl!
De én nem állok meg soha csak ha majd megáll a föld
Minden veszett kutya csahol de csak az én rappem beszédes
Attól hogy nem ugatok hidd el ez a gyerek veszélyes
Nézz a szemembe! Láthatod benne a múltam
Porrá égett minden amihez csak hozzá nyúltam
A szívem megfagyasztotta a szeretteim halála
Így tágra zárt szemekkel nézek minden nap a világra
A mennyországot élem meg esténként bekólázva
Másnap ledzsalósban köpök a világra
Rálépek a szádra gyerek, úgy el vagyok szállva
Mert a dühöm és a bánatom a rappembe van zárva
Abból élek, hogy az életemet írom le
Ha dől a lé tesó, a nagymenőket hívom be
A züllött éjszakákon nem a füstöt szívom be
De úgy megbabonáz, hogy halottakat hívok be
Refrén:
Én meg mindig itt vagyok!
Bölcsőmtől a síromig csak élni akarok
Látni ahogy felkel a nap, csókolni hosszan
Majd elégni a vágyban míg a szív összeroppan
Csak simogasson a szél
Helyettem az arcomon lecsorgó könnycsepp beszél
Büszkén megyek tovább amikor megtör az élet
De hozzád én mindig visszatérek
/Gerinc/
A harag, mint a naplemente vörösen ég
Kiskoromban több balhé volt, mint közös ebéd
Sok szaron átmentem már, az ambícióm ezért nagy
A bizalmamnak ára van, te meg lelki szegény vagy
Ha folyton feltéped megmarad a seb
Hogy akarsz megismerni, ha nem vágod magadat sem?
Volt, hogy megállt a szekér ami vígan ment
A legnagyobb csatáim önmagammal vívtam meg
Nincs szerelmes zene, csak pár eltépett húr
Hányszor mondogattam “Istenem csak ezt éljem túl”
De megyek, mert még tennivalóm temérdek vár
Egyszer a halál is eljött értem, csak nem értem rá
A füles vitt el oda, ahol nem érdek vár
A zene segített, most itt a miénk… Tegyétek rá!
Csak haladok, mert akarok, ez a gyerek nem nyavalyog
Hisz ennek a rengeteg szarnak köszönhetem azt, ami ma vagyok
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
