|
|
|
| Előadó: | Follow The Flow |
|---|---|
| Album: | Nem tudja senki |
| Megjelenés: | 2019 |
| Hossz: | 3:44 |
| Szövegírók: |
Fura Vincze Gergely "BLR" |
|
Vincze Gergely "BLR" Szakács Gergő Vámos András Furák Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mikor először láttam a két szép szemed
Arra vágytam, hogy széttépjelek
És azóta minden pillantásod
Idézi az első nézésedet
Csak egy álom, rég vágyom rá
Soha nem válik rémálommá
Csak azért nem volt bajunk
Mert a mi szerelmünk egyoldalú
Viszont az annyira, szinte már fétis
De ez a kapcsolat legalább szép is
Nem leszel úgy az enyém, hogy leépíts
És tudom, hogy így marad
Örökre plátói maradsz, de nem is bánom
Addig is rólad szól mindegyik számom
Végre rájöttem, hogy amíg szánom
Magam addig boldog is lehetnék
Az életről írt naplómban
Te vagy minden szó
Mégsem várok rád az ajtóban
Tudom, így lesz jó
Mindig egyedül, mindig ugyanúgy vagyok
Nélküled emelkedek aztán zuhanok
Mindenki mást fejben veled csalogatok
Mindenki más csak sebet nyalogatott
Így lehetsz az igazi csak igazán
Hogy soha sem próbáltuk ki talán
Megtartod a szíved és az illatodat
Én meg magamnak hozom le a csillagokat
Nem gyűlölöm, hogy tőled működöm
Már nem titkolom, széjjel kürtölöm
Ébren álmodom veled az életem
Én nem változom, csak rád éhezem
Válogatok a húspiacon
Egy ölelésből nyerem a vigaszom
Míg téged kerestelek minden éjben
A remény rég fejest ugrott a mélybe
Az életről írt naplómban
Te vagy minden szó
Mégsem várok rád az ajtóban
Tudom, így lesz jó
Ha túl nagy a csend, ódákat zengek
Minden gitárhúr érted pengett
Kitárul elém az élet és leél
Millió lehulló szerelmes levél
A kapcsolatok abban merülnek ki
Addig jók, míg a hibák nem derülnek ki
Így soha nem csalódok a szavadban
Csak egy rajongód vagyok
Minek tagadjam?!
Az életről írt naplómban
Te vagy minden szó
Mégsem várok rád az ajtóban
Tudom, így lesz jó
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
