|
|
|
| Előadó: | Filmzenék |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Majoros Péter Majka Széki Attila "Curtis" Pásztor Anna Dubai Gábor |
|
Vígh Arnold |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rap, pop |
| Címkék: | Keressük! |
Pásztor Anna.:
Mindig az a jó fiú, aki nyer.
hát jól teszed, ha megteszed, amit kell.
Hidd el, hogy csak így lehet ez a hely a végén,
VALAMI AMERIKA
Másnak ez a start, pedig ez a cél
Nem lehet itt győztes, aki fél
Minden csoda pár napig ez is tény, de tényleg,
VALAMI AMERIKA
Majka:
Olyan sötét ez a hely és mocskosak a tagok,
és ha nincsen szerencséd, még a pöcsök is nagyok.
Mert, ha adok-kapok van, inkább én adok,
te pofonokat , rúgást, én meg csomagokat kapok.
Mert a csicskam a smasszer ...is,
és ha kintről jön valami...friss.
Azt én elsőként tesztelem kisköcsög,
bár a zsebem üres, de ez a börtönöm.
Curtis:
Egyszer fent, egyszer bent nálunk ez trend
Ártatlan a csapat és mindenki szent.
Böriben majd tali vamzer öri Hari
Sétálon megy a matek, szóval tipli bari.
Úgyis viszem a szintet, lefizetem a tisztet
Otthonossá tettem magamnak a sittet.
Lehúzom az inged, te meg rugd le a lépőd
A felsőágyhoz neked ez a belépőd.
Ref.:
Nekem itt is arany az élet, örökre szól ez a nyomorult bérlet,
akkor már mért ne emelném a tétet!
Anyám már gyerekként ettől féltett.
Mert rossz volt a vér és vonzott a tér,
én voltam ki lopott és sohase kért.
Mert félt, mert tudta ,hogy lesz a vége
csak a rács mögött ér el a béke.
Mindig az a jó fiú, aki nyer,
hát jól teszed, ha megteszed, amit kell.
Hidd el, hogy csak így lehet ez a hely a végén,
VALAMI AMERIKA
Másnak ez a start, pedig ez a cél
Nem lehet itt győztes aki fél
Minden csoda pár napig ez is tény, de tényleg,
VALAMI AMERIKA
Curtis:
Mégis mi volt a tévhit a fejedben bütyök,
itt az utolsó jöttment is engedélyre büfög.
Mert mellettem király, te meg tudjad az írányt,
mikor a pofonoké az összes hiány.
Pásztor Anna.:
Inkább tövig a gázt, mint félig a féket,
buborékként pukkasztalak szét én téged.
Instára retusált életkék,
csak pislogó neon, hogy az élet szép.
Ha az élet egyszer falhoz állít,
vállald, hogy bűnös vagy mindhalálig.
Életfogytiglan kegyelem
Akit még keresztre feszit a szerelem.
Ref. 2x
Nekem itt is arany az élet, örökre szól ez a nyomorult bérlet,
akkor már mért ne emelném a tétet!
Anyám már gyerekként ettől féltett.
Mert rossz volt a vér és vonzott a tér,
én voltam ki lopott és sohase kért.
Mert félt mert tudta ,hogy lesz a vége
csak a rács mögött ér el a béke.
Mindig az a jó fiú, aki nyer,
hát jól teszed, ha megteszed, amit kell.
Hidd el, hogy csak így lehet ez a hely a végén,
VALAMI AMERIKA
Másnak ez a start, pedig ez a cél
Nem lehet itt győztes aki fél
Minden csoda pár napig ez is tény, de tényleg,
VALAMI AMERIKA
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
