|
|
|
| Előadó: | ZságbaMacska |
|---|---|
| Album: | Sárga-Fekete |
| Megjelenés: | 2016 |
| Hossz: | 3:23 |
| Szövegírók: |
Kelemen Ákos |
|
Kelemen Ákos Kerékgyártó Tamás Fürdős Ferenc Kajdi Nóra Dobossy Sándor |
|
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Alternatív rock |
| Címkék: | Keressük! |
Álmodtam egy fárol
Meg néhány virágszálról, akik
Üzentek a széllel
Hogy majd nálam laknak néhány napig
Hát kimásztam az ágyból,
Ebből a biztos varázsvilágból, amit
Rendbe kéne szednem
Ha már nálam laknak néhány napig..
Álmodtam róla,
De mégsem vált valóra tegnapig
Csak álltunk a széllel
De a virágokról nem jött semmi hír
Elmúlt a nyár...
És a kertem lassan őszről télre vált.
Hát hiába is szép,
Egy virág szava, ennyit ér...
Tavasszal egy este
A városban tekertem, ahol
a panel erdő mélyén
A vörös fényben zebrák legeltek
itt nem világszám az se
Hogy nincs egy virág szál se, aki
velem jönne télre
Hát álmaimban senki nem lakik
pedig Álmodtam rólad,
De mégsem vált valóra tegnapig
Csak álltunk a széllel
De rólad édes nem jött semmi hír
Elmúlt a nyár...
És a kertem lassan őszről télre vált.
Hát hiába is szép,
Egy szép lány szava, ennyit ér...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
