|
|
|
A kínlódás most végre véget ért!
A csomó gyötrelem
Mától nem kísért!
Hogy kézzel-lábbal küzdesz magadért…
Jön ezer sérelem,
Senki meg nem ért.
Ajtót nyit most a börtön,
Rázd le láncod, azzal kész,
Kicsit most nem kell visszanézz!
Jön tíz hét hesszelés,
Nem kevés
Tétlenség és
Későn ébredés köszön ránk!
Jön tíz hét napsütés,
Strandbüfés
Lángos mellé
Masszív agymenés kacsint ránk!
Mintha álmodnánk…
Vár majd ránk egy fincsi nyaraló,
A család itt marad.
Na ez csábító…
Nem mondják, hogy stop! Ha nekem jó…
Ez az öntudat
Őszig állandó…
Rámhull egy éber éjjel,
De titkon azt sem bánom már,
Ha hetven napfelkelte vár...!
Jön tíz hét hesszelés,
Strandolás,
El nem múló fény és napsütés
Ragyog ránk!
- jön tíz hét koplalás!
- rendrakás…
- fűnyírás, de közben barnulás kacsint rám…
Mintha álmodnám…
Nagy hesszelés!
Vár-vár-vár
Nagy napsütés!
Vár-vár-vár
Ajtót nyit most a börtön,
Rázd le láncod, azzal kész,
Hisz őszig nem kell visszanézz,
Ez nem nehéz…
Jön tíz hét hesszelés,
Nem kevés
Tétlenség és
Későn ébredés köszön ránk!
Jön tíz hét napsütés,
Strandbüfés
Lángos mellé
Masszív agymenés kacsint ránk!
Mintha álmodnánk…
