|
|
|
| Előadó: | Szent István körút 14. (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Presser Gábor Sztevanovity Dusán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Én eljátszanám, hogy játszom az életem,
én eljátszanám, hogy nézem és élvezem,
és eljátszanám én a gyilkost,
s szívembe szúrnám a tőrt,
én szellemvárban állnék őrt,
én lennék az Úr hangja
És eljátszanám a púpost, a cselszövőt,
én eljátszanám a kígyót, a gyönge nőt,
és eljátszanám én a koldust, ki hajlong a tapsokért,
a nagy színészt, a szenvedőt,
a Mestert és a rendezőt
Ki leszek én, mutasd a szerepemet!
Ki leszek én, ha Isten másba szeret?
Ki leszek én, ki lesz a jelmez alatt?
Ki leszek én, álmodni meddig szabad?
Ki leszek én, mi áll a tenyeremben?
Ki leszek én, ki lesz, ki játszik velem?
Ki leszek én, ha magam rosszul festem?
Ki leszek én, ha egyszer rosszul fekszem?
Ki leszek én, ha éppen másra várnak?
Szórd a széllel szét magad,
Ki leszek én, ha mindig elém állnak?
egy név egy kőre rátapad,
Ki leszek én, és rólam ki fog írni?
ez nagy siker
Ki leszek én, én értem ki fog sírni?
Ki leszek én, ki leszek én, ki leszek én?
De, ha sikerül, az élet átölel, szeret, és rád figyel,
karjában tart és száll és száll, csak száll és száll,
mert ha sikerül, nem számít, mennyibe kerül,
ha sikerül, a többi mélybe merül,
ha sikerül, hová is csalnak, a fények s az árnyak?
Én eljátszanám a karmestert és a kart,
s én eljátszanám a függönyt, mi eltakart,
én holdkóros költő lennék,
s én hozzá a háztető,
én múzsa lennék, istennő,
én szerző lennék, ez érthető
De ki leszek én, mutasd a szerepemet!
Ki leszek én, ha Isten másba szeret?
Ki leszek én, ha csak az idő múlik?
Ki leszek én, ha nem is rajtam múlik?
Ki leszek én, mi jár a diplomához?
Ki leszek én, király vagy alabárdos?
Ki leszek én, ki lesz a jelmez alatt?
Ki leszek én, álmodni meddig szabad?
Ki leszek én, ha éppen másra várnak?
Jobban égesd önmagad,
Ki leszek én, ha mindig elém állnak?
a csillagod lesz kormosabb,
Ki leszek én, és rólam ki fog írni?
ez szép siker
Ki leszek én, én értem ki fog sírni?
Ki leszek én, ki leszek én, ki leszek én?
A nagy szerep, mint álom vár,
a nagy varázslat szól valahol,
s a függöny mint az éj felszáll
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
