Előadó: | Macskák /musical/ |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Romhányi József T. S. Eliot |
Andrew Lloyd Webber |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Musical |
Címkék: | feldolgozás [+] |
Elvisz Trén, ő váltóőr és gyorsvonat főrendész.
Izgul minden kalauz,
van már 19:20, fent a hét nagy postazsák:
"Hol van Elvisz, Elvisz hol van ?
Talán kint az egyik boltban.
Megint késünk majd egy fél órát !"
"Fut a bakter két irányba, fut a főnök három lánya,
ez a trapp-trapp csap nagy zajt.
Hol van Elvisz, no még ilyet, baj lesz ebből, ha nem siet,
még a posta is késik majd...
Tizenkilenc huszonhét, ennyit késni elég szép !"
"Minden utas szinte őrjöng már !"
"Akkor bújok ki alul, közlöm velük hanyagul:
Egy kis dolgom volt a pontyásznál..."
Senki nem packázhat Elvisszel,
hogyha látod, befogod a szád.
És a postából semmi nem vész el,
ha a macska adja át!
"Ez a kuckó várja Önt, az ágya az ott fönt,
kint az ajtón a becses neve áll.
Ugye, jó kis fülkét adtam, puha pihe itt a paplan
és a padlóra egy porszem se száll.
Van itt nagy és pici lámpa, ezt ön tetszés szerint váltja,
ha egy gombot megnyom befütyül a szél.
Ez a kecses kicsi kagyló reggel cicamosdásra jó,
itt meg fűthet, ha már belepte a dér.
Ha a pincér kopog este, kérdi öntől szinte esdve:
"Reggel milyen teát óhajt ?"
"Jó erőset és sokat !"
Ezt ellenőrzöm csupán, nehogy elfeledje bután,
így nem csinálhat soha semmi bajt..."
Este vígan búj az ágyba mind,
lám mit tesz a gondos kéz!
Már alhat a jó utas békésen,
nem zaklatja hajh még egy kisegér sem,
ha a macska áll minden éjjel őrt és mindenütt széjjelnéz.
Elvisz Trén, ő váltóőr és gyorsvonat főrendész...
Elvisz Trén, ő váltóőr és gyorsvonat főrendész...
"Éjjel éber vagyok ám, és ha kitikkad a szám,
akkor kortyolok a teámból egy jót.
Néha egy kis Whiskey-t is, ettől leszek üde, friss,
bolha énelőlem akkor meg nem lóg.
Néha beszáll pár bogár, még a vonat álldogál,
legyet lyukasztani vállalkozom én.
Így a hosszú utakon teljes lesz a nyugalom,
Én ezt biztosítom éjnek idején.
Viszont láttak talán páran kint a rendőrőrszobában,
mikor nyújtottam a jelentésem át!
Majd a végállomásnál, ahol mindenki kiszáll,
mindig ott voltam, hol megbotlott egy láb..."
Hozzád simul a farkam,
a macskák nyelvén ez annyit tesz, hogy "Viszlát!",
biztos láthatod többször is Elvisz Trént,
a gyorsvonat macskáját!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana