|
|
|
| Előadó: | Luke Benz |
|---|---|
| Album: | Mennyit Ér? |
| Megjelenés: | 2016 |
| Hossz: | 3:52 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Imperium Records |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
[VERSE 1]
Állj meg egy percre, és nézz ne csak láss
Ne csak áss hanem keress ó ember, te csodás.
Ne felejts, de bocsáss, mert illúzió a harag
Hogyne másznád már át, te építetted a falat.
És bizonygathatod hogy acélból vagy öreg,
De csak a vér számít meg a kötelék a több csak köret.
Régi szöveg: van ami múlik, elkopik, van ami örök,
A titok egyszerű: tartsd szorosan és szűken a köröd.
Gondolatmenet szülte cselekedet,
Nézd a végtelen napból milyen sudár csemete lett.
Lerázott cseleket, tiszta napfényben nemesedett,
És égbe nyúlón áll ahogy nem látsz csak keveseket.
Mert levetette a fekete szettes szerepeket,
Mondd mit akar kivenni aki még bele sem tett?
Ha ez a te eseted figyelj, rakd félre a cash flow-t,
Egyszerűbb volt minden mikor semmim nem volt.
Mikor Drake szólt a telón, és a forró flaszteren
Fekve arra gondoltam, lehetnék én is a master-en.
De mi a fasz terem egy ilyen srácnak?
Ha tényleg nyíltani írok, kibírod minek látnak?
Érzéki egy csalódás a realtiás,
Mert ha nem értenek nem tudod te vagy-e a hibás,
Vagy más a prioritás?
Eltolódott epicenter,
Értékálló anyag versus hanyag mulandó ember.
Kivetheti magából a cseppet a tenger,
Az mindig talál utat, ettől egyenes a tengely.
Tedd fel hogy bárhova eljuthatsz, tedd fel és hidd el
Több is lehetsz egészségesen önhittel,
Mint ragyogó glitter, mert elkopik a fény,
Erodálódik az erő, üres sztori lesz a tény.
Ha nem tudod mi legyen, hunyd le a szemed és tedd fel
Hogy ott leszel ahol kell, mire felkel az új reggel.
[HOOK]
Játszd amíg tart, majd szállj tovább a dal végén.
A visszhang nem áll meg a szakadék szélén
Elhalunk a végtelenben
Ahol nincs valóság csak képzeletben.
Ahol történetet mond minden dallam
És nem botlik a hullám csak halkan
Eltűnik a horizontvonalban
Hallhatatlan, de halhatatlan.
[VERSE 2]
Rohanó világ, rohansz de mi vár?
Egy sivár út meg ugyan az a terminál..
Már nem is próbálunk egymásba szeretni,
Csak erőszakkal elvenni amennyi kell, egy szeletnyi.
Aztán kisétálni szótlanul,
Törve-zúzva óvatlanul hogy "a szív ebből majd jót tanul".
És úgyis elereszt, de rajtad marad a kereszt,
Míg embereket használsz és tárgyakat szeretsz.
Őszinte ember voltam egyszer én is,
Remélem egyszer azt mondják "egyszer voltam én is".
Ó micsoda hipotézis, ó micsoda ideák,
Hogy idejét veszve is tovább létezhetek ideát.
Rövid záridőbe zárt idő,
Egységesen mért lépések mégis más cipő
Egy kopott Converse, egy kommersz cider a kézben,
Egy kifakult nevetés valahol mélyen.
Millió emlék íratlanul vagy írva,
A milliókat nem viheted magaddal a sírba.
De hagyhatsz nyomot, indulhat lavina,
A rozsda értékesebb lehet, mint az arany meg a platina.
Pillangó effekt, halhatatlan leszek,
Ha egyetlen gondolatom útravalónak elteszed.
Szóval pakold be a terveket, indulj, mondd minek vársz még?
Menj és törj utat, csinálj mindent direkte másképp.
Amíg bírja a gitárhúr,
Egy vadonatúj világ kitárul,
Óperencián túl - mint a népmesékben
Édes éden ahol énekelnek a neszek a szélben.
És miért ne férhetne el ott hétmilliárd izmus,
Ha mind különbözik is ugyanaz a bioritmus.
Mer' ez nem labirintus csak a kérdés teszi azzá,
Hogy van-e célja a létnek, és ha van, mit tesz igazzá?
[HOOK]
Játszd amíg tart, majd szállj tovább a dal végén.
A visszhang nem áll meg a szakadék szélén
Elhalunk a végtelenben
Ahol nincs valóság csak képzeletben.
Ahol történetet mond minden dallam
És nem botlik a hullám csak halkan
Eltűnik a horizontvonalban
Hallhatatlan, de halhatatlan.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
