|
|
|
Nézem a kéklő eget.
A napsugár is látom reám nevet.
Add a kezed, s gyere, jöjj hát velem.
Várnak a folyók, a rétek.
Ha eljönnél, én virágot szednék néked.
Add a kezed, s gyere, jöjj hát velem.
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
Gyere, gyere gyorsan, jöjj velem.
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
és boldog leszel velem.
Várom a hűvös estét,
hogy hallgassam ez erdők sűrű csendjét.
Add a kezed, s gyere, jöjj hát velem.
Várnak a folyók, a rétek.
Ha eljönnél, én virágot szednék néked.
Add a kezed, s gyere, jöjj hát velem.
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
Gyere, gyere gyorsan, jöjj velem.
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
és boldog leszel velem.
Úgy kérlek!
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
Gyere, gyere gyorsan, jöjj velem.
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
és boldog leszel velem.
Levegőt sem kapok, olyan rossz ez a duma,
még, hogy gyere, gyere gyorsan, de minek.
És hova vinnéd el azt a kis csajt, ki azt mondaná neked
te gyönyörű zenész, elmegyek veled.
Azt hiszem, hogy te ijednél meg kicsit jobban.
Séróban, korban ő lenne fórban.
De ne félj, ne félj, nincs sok esélyed.
Feledd el a mezőt, az erdőt, a rétet
s maradj ott ahol vagy.
De addig,
Várom a hűvös estét,
hogy hallgassam ez erdők sűrű csendjét.
Add a kezed, s gyere, jöjj hát velem.
Várnak a folyók, a rétek.
Ha eljönnél, én virágot szednék néked.
Add a kezed, s gyere, jöjj hát velem.
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
Gyere, gyere gyorsan, jöjj velem.
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
és boldog leszel velem.
Úgy kérlek!
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
Gyere, gyere gyorsan, jöjj velem.
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
és boldog leszel velem.
Levegőt sem kapok, olyan rossz ez a duma,
még, hogy gyere, gyere gyorsan, de minek.
Hova vinnéd el azt a kis csajt, ki azt mondaná neked
te gyönyörű zenész, elmegyek veled.
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
Gyere, gyere gyorsan, jöjj velem.
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
és boldog leszel velem.
Gyere, gyere gyorsan, menni kéne,
Gyere, gyere gyorsan, jöjj velem.
Gyere, gyere gyorsan, gyere gyere gyorsan,
Gyere, gyere fogd a kezem.
A magyar Himnusz ünnepe
1989 januárjában a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezte
meg az első évfordulós rendezvénysorozatot, azóta Magyarországon minden évben a
mai napon, január 22-én ünnepeljük a MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.
Tesszük mindezt annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le - egy nagyobb kéziratcsomag részeként - és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. A Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága, hivatalosan pedig 1949 óta bekerült törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I. cikke is kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat.
A megemlékezés alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének.
A Himnusz teljes szövege természetesen nálunk is megtalálható.
