


| Előadó: | Koós János |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
G. Dénes György (Zsüti) |
|
Lionel Bart |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |

(Koós János):
Rajta, harcra hej-hó,
vár ma egy kis ízes falat, mit bekapni oly jó.
Hogyha már így összejöttünk,
lesz kis ez meg az ma köztünk,
az a kis kacsó mint bársony,
hozzám ér, hogy felcsigázzon.
- Rajta hát!
(Cserháti Zsuzsa):
- Nincs tovább!
(Koós):
- Ég a vágy!
(Cserháti):
Szégyellős, szégyellős,
szende nőcske volnék, nem kimondott hős.
Most hogy vizslaszem nincs rajtunk,
összekoccanhatna ajkunk,
tán csak atyai csók szintjén.
Bár bevallom, félek szintén,
szégyellős, mint én.
(Koós):
Itt egy gomb, ott egy comb,
hű, de szép hatalmas domb,
rajta hűs selymes lomb,
ó, mily áldott hűvös tájék,
hozzá lepkeszárnyon szállnék.
Itt egy fartő, ott egy lágyék,
itt egy csípő, csíp a szándék.
- Rajta hát!
(Cserháti):
-Nincs tovább!
(Koós):
-Ég a vágy!
(Cserháti):
Szégyellős, szégyellős,
szende nőcske volnék, nem kimondott hős.
Most, hogy vizslaszem nincs rajtunk,
összekoccanhatna ajkunk,
tán csak atyai csók szintjén.
Bár bevallom, félek szintén,
szégyellős, mint én.
Ön, mint éhes vadkan,
egy kis őzgidát megtámad.
Így mi jó van abban?
Ám, ha így megy önként,
akkor semmi rossz nem történt.
(Koós):
Sűrű köd van sűrű fátyol,
nincs itt kérném: egy kis sátor?
Benne ágy.
(Cserháti):
-Nincs tovább!
(Koós):
-Ég a vágy!
(Cserháti):
Szégyellős, szégyellős,
Szende bébi volnék, nem kimondott hős.
Ám ha két szemünk lehunynánk,
és a ködben összebújnák,
Ah mit tenne ön a végén?
– ott a vérforraló csöndben.
Szégyellős lennék én,
Szégyellős lennék én.
(Együtt):
Szégyellős úgy mint én!



A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."