|
|
|
| Előadó: | Burai Krisztián |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Essemm Burai Krisztián Mohamed Fatima |
|
Burai Krisztián |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip hop rap |
| Címkék: | Keressük! |
Eleget stresszeltem már
rajtatok, hagyjatok élni
Ez a nap az enyém öcsém,
ne kelljen arra kérni
Ne hívjál meló miatt,
ne gyere kölcsönkérni
Mert akkor mindez kihat
és akkor kezdhetsz félni
Ma csak a lazaság,
akár egy laza srác
Úgy nyomom, amíg
ma bírom majd az este hazavág
És ha lesz ki hazavár,
akkor már boldog vagyok
Néha kellenek az ilyen napok
Ma csak a Fatival
meg az Essemmel lógok
Azért komázom őket vágod,
mert nem klónok
Nem kellenek nekik
a felesleges pózok
A gádzsik a legyek,
mi srácok meg a pókok
Szállnak a bókok,
mi nem kergetünk pokemont
Nem leszünk trollok,
ma leszarjuk a telefont
És hogyha valaki
beleront a mi napunkba
Felkerül gyorsan a címlapokra
Aki ismer tudja,
még mindig forr a vér
A hip-hop dél felé
Így szól az én zeném
Hogy ki mit mond rólam,
mit sem bánom én
A külső vélemény,
nem számít énfelém
Csak teszem a dolgom,
hidd el én sem bánom
Ami a szívemen, a számon
De bármi áron
kiállok magamért, ha kell
Aki mer, az nyer, fafej
Megalszik a tej a szádba,
kishaver
Szakadj le rólam,
mondtam már százszor
Túl sokan vagytok,
végtelen számsor
Törődj magaddal, mint a Garnier
Mert a mi zenénk az bárkié
Heyo
Vess ránk egy pillantást
A zenénk tudom, felráz
Nyugi van, ma nincsen gáz
Heyo
Csapjunk egy nagy partyt
A beat baby elcsábít
Bárki mondhat bármit
Aki ismer tudja,
még mindig forr a vér
A hip-hop dél felé
Így szól az én zeném
Hogy ki mit mond rólam,
mit sem bánom én
A külső vélemény,
nem számít énfelém
Figyelj kiscsaj,
jó leszel egy tapira
Nem mehetek szabira,
míg velem a kicsi nyúl,
meg a Fatima
Túl sok a galiba,
de ma dobom a zaciba
Kikapcsolunk, nem habira
Ha ráharapsz a csalira
A középpontban sokan
a figyelmüket ránk lövik
De ha nem magukat adják,
magukat hiába törik
Töki, a rímem szakít,
minden hamar eldől itt
A helyzet urai mi vagyunk,
mikor Burai On the Beat
Nincs vége a mának,
míg el nem jön az alkonyat
Én csak egy mikrofonnal
takarom el az arcomat
Ez egy partybusz,
ami másokon át nevetve tolat
Repülünk fel az égig,
félreismerted a rajokat
Tessék befáradni,
hogy milyen ez a napunk
De ne tessék elfáradni,
minden nap ilyenek vagyunk
Ezért mondom,
még magam sem tudom,
hogy hol a cél
Aki ismer tudja,
még mindig forr a vér
Aki ismer tudja,
még mindig forr a vér
A hip-hop dél felé
Így szól az én zeném
Hogy ki mit mond rólam,
mit sem bánom én
A külső vélemény,
nem számít énfelém
Aki ismer tudja,
még mindig forr a vér
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
