|
|
|
| Előadó: | Serrano |
|---|---|
| Album: | Féreg |
| Megjelenés: | 2016 |
| Hossz: | 2:36 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Sixfeet Stacks |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Eltorzult arcú nők vedlik le előttem a bőrüket
könnyes szemekkel nyújtják felém a csemetéjüket.
férgek másznak ki belőlem, előttem megcsonkítva
kislányokat látok, a düh az elmém elborítja.
Anyum a kezében tart ahogy a lángok közé vet engem
megvetően köp egyet úgy látszik hiába szerettem.
Aknamezőn menetelek társaim húscafatok
Férgek zabálják a szerveim hiába unguszta vagyok.
Feldarabolom magam, a nyers szeleteket rágom
habzószájjal látom a nővéremet a zártosztályon.
A hányás az alvadt vér furcsa egyvelegét érzem
az önkívületben áldozatot nézek az éjben.
Szögesdrótot húzok át a szervezetén a pincébe
a pedofil faszszopónak ki a csecsemőt sem kímélte.
A rettegés ahogy a szemében kavarodna,
A sírdogáló démonok belém lennének habarodva.
[Ref.]
Tépjétek ki az agyam, nyúzzátok le a húsom
Hátborzongató a lelkek sírására elaludnom
Felakad a szemem, remegek éjjelente egyedül
a kínhalált halt áldozatok üzennek rajtam keresztül
Néger rabszolga voltam - fehér istenek gyötörtek,
felkötöttek egy fára, ütlegeltek leköpködtek.
Egy deportált zsidó voltam akit Mengele felboncolt
a vegyszerektől a bőröm a húsom lassan elfoszlott.
Eltévedt japán kölyök voltam ízekre szakadva,
a harctéren elkóboroltam megfürdettek napalmba
Kábszerfüggő csecsemő - hipóval itatott meg anya
Töltény voltam ami egy gyermek csontját átszaggatta.
Egy afrikai törzs tagja, akit katonának vittek
a családom lemészárolták a tizenéves tisztek.
Megfojtott újszülött akit a patakból kihúztak
rémülten kotortak el, akik a híd alatt szipuztak.
Egy belőtt heroinista, a húgyban fetrengve bőgtem
Életfogytos ártatlan a rácsok mögött megtörten.
Egy eretnek akit kacagva fejeztek le vezető papok,
a lány akit a pedofil apja megerőszakolt,
Egy meggyalázott munkás aki a szemetet hordja,
a kölyök aki egy boldog családot szeretett volna,
most tébolyult elme, kinek gyűlölet árad a szeméből,
ketyeg az időzítő, hát így lettem én merénylő.
("The only nigga that could kill me is the nigga in the mirror.
"Cause the devil's inside of me")
[Outro]
Vérvörös szem vagyok mi a háttérből leselkedik.
A valuta ami a lelkeddel kereskedik.
A félelem ami kontrollálja az elméd,
a szememben mindenki csak egy eladható termék.
A látszat vagyok amivel megelégszenek a vesztesek,
félek önmagamtól reszketek és rettegek.
A gyávaság vagyok ami megbénít majd felőröl lassan,
egy féreg vagyok elzárva a saját agyamban
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
