|
|
|
|
|
Megyek a saját utamon, nem érdekel itt ki mit várt.
Unom a sok kritikát, itt mindenki csak dirigál.
Mindenki csak imitál, vicc az egész tinibál,
Nyitni kell az új felé mer' ez a sok szar kicsinál.
Ne hívj úgy hogy kicsi lány, én intelek rendre.
Nem érint meg a szavad már rég benn az étrendembe.
Elég nagy lett a pofám ne nézz így megrettenve,
Elrettentett a példád, a gyomrom nem vette be.
Elvetemült lett a dumám tudom, hogy ínyetekre van,
De nyíltan szedlek ízekre..., csak az ösztön hajt.
Sok a süket vélemény ha érdekel hát közlöm majd,
Nem hallok a közönytől, kösz öltözz azt engem hagyj.
Köptök a maszk alatt, sok az elbaszott maskara,
Átlátok a jelmezeden, jellemtelen fals alak.
Közlöm, nem pacsizok baszok a sok érdek arcra,
Nem állok be a sorba, ez csak a magam harca.
Menj, taposs el a célodért mindent.
Menj tovább, menj amég hajt a véred.
Menj, akkor is ha megtörtél rég bent.
Menj tovább, menj amég el nem éred.
Menj, taposs el a célodért mindent.
Menj tovább, menj amég hajt a véred.
Menj, akkor is ha megtörtél rég bent.
Menj tovább, menj amég el nem éred.
A szárnyaim letörve, nem szállok a levegőbe.
A földről szórom a mérgem a madáretetőbe.
Nincs határ, hintem az átkom az összes szereplőre,
Meggyilkolom a darabot,mert boldog leszek tőle.
Megállítom a hullámot, ne terjedjen a fertő,
Hadd oszoljon a fejek fölött a rózsaszín felhő.
Rengeteg a gyerek aki a mesébe felnő,
Hidd el nem a való amit onnan kapsz fentről.
Egy-kettő, a lejtő nyúzza a bőrödet, lentről
Várom ahogy pofára esel előttem egyből.
Ettől lettem erős, láttam ahogy megtörsz,
A lábam előtt heversz, és a szégyen ami megtölt.
Illúzió romboló vagyok és ironikus,
Krónikus az állapotom, szüntelenül vívó típus.
Szívom fel a mérgetek, bedarálom a friss húst,
Menj még a szem ellát, én terjesztem a vírust.
Menj, taposs el a célodért mindent.
Menj tovább, menj amég hajt a véred.
Menj, akkor is ha megtörtél rég bent.
Menj tovább, menj amég el nem éred.
Menj, taposs el a célodért mindent.
Menj tovább, menj amég hajt a véred.
Menj, akkor is ha megtörtél rég bent.
Menj tovább, menj amég el nem éred.
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
