Előadó: | Children of Distance |
---|---|
Album: | 5. Fejezet |
Megjelenés: | 2016 |
Hossz: | 3:03 |
Szövegírók: |
Nyári Roland (Shady) |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | WMMD |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Refrén: (Horus)
Te csak keresed bennem a hűtlent,/
Nem fáj, hogy így alakult,/
Maradok vihar közben a szélcsend,/
Egy elhagyott alagút.
Verze 1: (Shady)
Előttem ismeretlen, tompa fény mögöttem,/
A boldogságom keresném, de eltévedtem a ködben,/
A hangod hív, kiált felém, a félelem hasít belém,/
A szél beszél, és sodor gyűrött megtépett papírt elém,/
Felveszem és olvasom, könnybe lábadt szemekkel,/
Nagybetűvel, feketével rá írva, hogy ne menj el,/
Tudom te nem döntenél így, ha én elhagynálak,/
Ezt a papírt én írtam és hagytam utolsó nap nálad,/
Eltűntem és nem láttam, hogy merre tart az alagút,/
Az eszem visszatartana, a szívem ami haza húz,/
Hiába fáj, így is visszavárlak, nem hogy ártanék,/
Azt hiszem, hogy hülye vagyok, még így is megbocsájtanék.
Refrén: (Horus)
Verze 2: (Carp-E)
Megtörtek a hónapok, nem mondanám, hogy jól vagyok,/
Tudtam, vannak nehéz percek, jöhetnek még rossz napok,/
Megviselt, hogy én is láttam közeleg a vég nekünk,/
Én hoztam meg a döntést, lehet mind a ketten tévedünk,/
Úgy érezted bírnád még, de nem volt erőm folytatni,/
Annyi minden bántott téged, mégis, sosem mondtad ki,/
Nehéz volt ez nekem, nem magamra, csak rád gondoltam,/
Érzem, neked nem jó, hogy ilyen sokat távol voltam,/
Nem lehet ezt feldolgozni, ennek mindig nyoma marad,/
Gondolok rád ma is, amikor bámulom a szoba falat,/
Közénk állt a távolság, azt hittem nem akadály,/
Azt hittem, ha szeretlek, a szívem majd hazatalál,
Refrén: (Horus)
Verze 3: (Horus)
Belátom várnak rám még nyomasztó éjjelek,/
Hidd el nekem nem is szándékom, hogy értselek,/
Nem hittél nekem, de én csak jó akartam lenni,/
Én már kinőttem, hogy parádézzak, jobb ha hagylak menni,/
Csak magamat adtam, de te bennem nem ezt kerested,/
A szavamat kaptad, engem felesleges szeretned,/
Az erőnk elhagyott, mert vitákba fektetted,/
Bízhattál volna bennem, de hiába, nem tetted,/
A sötét életemen szaladt át a fény,/
Lehettél volna gyémánt, de maradtál csak szén,/
Így kellett lennie, és ha el kellett vesznem,/
Büszkén nézek vissza, mert csak edzettebb lettem.
Refrén: (Horus)
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah