|
|
|
| Előadó: | Aranyudvar Mesezenekar |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Udvari Péter Arany Réka |
|
Udvari Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dalos Tanya udvarán, Kócos a póni szaladgál,
Akinek egyetlen nagy vágya, a kerítés átugrása.
Próbálkozott többször szegény, lelkesedése nem csekély,
Csak a lába rövid neki, a fűszálat épp elérheti, Ő
Az udvar állatai csak nézték, csetlett, botlott, kinevették
Tanulj meg inkább repülni! Vagy könnyebb lenne ezt megkerülni!
Egy pillangó egyszer arra repült, Kócos füléhez penderült:
„Ne hallgass a buta népre! Lépj a tettek mezejére!”
Ref.:
Kicsi Kócos, szállj a széllel, ha félelmeddel szembe nézel!
Legyőzhetsz majd, minden kadályt!
Kicsi Kócos, szállj a széllel, Kicsi Kócos, a végére
Majd minden álmod, hidd el valóra váll!
Nem figyelt az állatokra, csak az ugrást gyakorolta,
És pár nap múlva láss csodát, Kis Kócosunk, szinte szállt.
Mintha szárnyai nőttek volna, a kerítést is átugrotta
A többiek már nem nevettek, hanem vele énekeltek, hogy:
Ref.:
Kicsi Kócos, szállj a széllel, ha félelmeddel szembe nézel!
Legyőzhetsz majd, minden kadályt!
Kicsi Kócos, szállj a széllel, Kicsi Kócos, a végére
Majd minden álmod, hidd el valóra váll!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
