


| Előadó: | Ambrus Kyri |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
S. Nagy István |
|
Dobsa Sándor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | sláger, táncdal |
| Címkék: | Keressük! |

Ó, mikor még gyermek voltam én,
bárhogy nézem, boldog voltam.
Így szólt mamám: Na válassz egy babát!
Én csak egyet sikoltottam.
Á, ó, ez nagyszerű! Ó, ez isteni!
Nekem sem kell kétszer mondani.
Jó ember volt a matektanár,
rosszat róla sosem mondok.
Úgy féltem én az érettséginél.
Húzz egy tételt! - ennyit mondott.
Hű, ó, ez nagyszerű! Ó, ez isteni!
Nekem sem kell kétszer mondani.
Ballagunk a parkban csendesen.
Nem a Hyde Park, nincs itt szónok.
Csak néz, csak néz a szótlan kedvesem.
Végre súgja: Adj egy csókot.
Cc, ó, ez nagyszerű! Ó, ez isteni!
Nekem sem kell kétszer mondani.
Mást is kért a csókon kívül,
nagyon kért, de mégsem adtam.
Várom már, hogy kezem megkérje,
s akkor mindent megkap nyomban.
Az lesz nagyszerű, az lesz isteni,
ha neki sem kell kétszer mondani.
Az lesz nagyszerű, az lesz isteni,
ha neki sem kell kétszer mondani.
Hm, ó, az lesz nagyszerű, az lesz isteni,
ha neki sem kell kétszer mondani!



Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik