|
|
|
| Előadó: | Petruska |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Babarci Bulcsú |
|
Petruska András |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az ajtó mögül hallgatom,
Ami átszűrődik a kulcslyukon
Mi lehet a téma, nem érthetem
De hallani vélem az én nevem
Szófoszlányok, zajok, fények
Mégsem vehető ki a lényeg
Mit súgdosnak? Az érdekel,
De még a kilincset sem érem el
Ugrom, visszaesek megint,
Sajnos a sámlikám sem segít
- Túl kicsi még– azaz én –, azért se
Mondjuk el, nehogy félreértse –
Mi lehet az, aminek köze van hozzám?
Mi az, ami mégse tartozik én rám?
Mi az, ami olyan fontos éppen?
Hallom, mégsem értem
Mit beszélnek? Mit beszélnek?
Mi ez a súgdolózó játéka a szélnek?
Mit beszélnek? Mit remélnek?
Talán, hogy titkok között boldogabban élnek
Kinn az udvaron, nagyszünetben,
A folyosón, az öltözőben
Fű alatt, a hátam mögött,
A fejem felett, a padok között
Megcsap a pletyka, hogy ő az aki,
De mindegy, nem szabad elmondani
Miről beszélnek? Rólam beszélnek
Ha rólam, akkor miért nem beszélnek
Tudod, hogy tudom, hogy tudod, hogy tudom:
Csak az igazságot nem tudhatom
Hátböködés, hunyorgó szemek,
Lopva elkapott tekintetek
Mi lehet az, aminek köze van hozzám?
Mi az, ami mégse tartozik én rám?
Mi az, ami olyan fontos éppen?
Hallom, mégsem értem
Mit beszélnek? Mit beszélnek?
Mi ez a súgdolózó játéka a szélnek?
Mit beszélnek? Mit remélnek?
Talán, hogy titkok között boldogabban élnek
A válasz nehéz, kinek higgyek?
A választás nehéz, ha az ikszet
Egy random névhez tudom csak írni
Csak legyen elég türelmem bírni
Hogy mindenki odamondogat ezt meg azt
Mézesmadzagot, olcsó vigaszt
Szűk nadrágszíj: régi nóta
Cifra szlogenek évek óta
Zsebből rántott idézetrészek,
Elharapódzott mondatvégek,
Hátveregetés, kacsintó szemek,
Apró betűs lábjegyzetek
Mi lehet az, aminek köze van hozzám?
Mi az, ami mégse tartozik én rám?
Mi az, ami olyan fontos éppen?
Hallom, mégsem értem
Mit beszélnek? Mit beszélnek?
Mit hallgatnak el? Mitől félnek?
Mit beszélnek? Mit remélnek?
Talán, hogy titkok között boldogabban élnek
Eljön a nap, mikor lemaradok
Padokon pihenek, onnan pislogok
Az útra, ami többször lekörözött
Mi lehet az üzenet a szavak mögött?
Rákérdezek: - Nem hallom, kérem!
Vagy tán már meg sem értem,
Mit beszélnek
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
