|
|
|
|
|
| Előadó: | AK26 |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | RTM |
| Címkék: | Keressük! |
Mondd meg nekem, hogy az hogy lehet,
tudod az életben mindent megteszek,
azért, hogy minden nappal én jobb legyek,
ezek meg szórják a földre a pénzeket.
Mennyit szenvedtem, sok volt az út,
soha nem nyitottak ki kiskaput,
visszanézek, és kitisztult a múlt,
az út, a pénztől ez is megvadult.
Bármit mondhatsz, de halott az igazság,
és ezt fent nagyon jól megcsinálták,
megy a boríték, biztos úr,
de majd a végén a karmád visszaszúr.
Műtenek ha van hálapénz,
de hogyha csóró vagy, mondd hogy a mának élsz,
megúszhatod szárazon, mint
a Rezesova ügy, hogyha van haszon.
Szívd fel a port, ahogy Császár Előd,
egy rendőr gyilkos, hány évet tölt?
Rácsok mögött hogyha van neved,
téged a Vajna kurvája megvehet.
És mérlegeld majd a tetteket,
fizetek csekkeket, nézd a retkeket,
igazság nem lesz, igazság sosem volt,
mint egy fekete folt!
Mondd el nekem, hogy merre van a hely, ahol él!
Szerinted hány évet várjak még?
Eleget mentem az igazamért.
Nekem ebből már elég!
Mondd el nekem, hogy merre van a hely, ahol él!
Szerinted hány évet várjak még?
Eleget mentem az igazamért.
Nekem ebből már elég!
Kemény a meló, de 47.000,
így az emberek meddig élnek el?
Az Országházban kit érdekel,
leszarják onnan, hogy ki térdepel.
Az ember felönt a garatra ,
mert az élete rámegy a kamatra.
Ha nem fizet irány a kalitka,
hitel nélkül elélni meg ma ritka.
Kérdi a gyerek, hogy mi lesz a vacsi,
másnap az apa: eladó a kocsi!
Vigyétek, olcsón elviheted,
csak hagy éljek jól három hetet.
Az életet én így nem élvezem,
egész nap ástam, fáj a kezem.
Mondd meg, hol van az igazság?
Dobják nekünk a morzsát!
Mondd el nekem, hogy merre van a hely, ahol él!
Szerinted hány évet várjak még?
Eleget mentem az igazamért.
Nekem ebből már elég!
Mondd el nekem, hogy merre van a hely, ahol él!
Szerinted hány évet várjak még?
Eleget mentem az igazamért.
Nekem ebből már elég!
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
