|
|
|
Nagyon korán, ötkor ébredhetsz,
De a sorsod fél órával mégis előtted kel fel, ez a hecc.
Így kullogsz sután az életed után,
Bámulsz ki a fejedből bután.
Minden nap, minden év, minden hét,
Olyan, mint egy jégverés.
Nekem nincsen napom,
Rám nem süt fény.
R:
Egy számmal kisebb lett a világ,
Nekem valahol mindig szűk.
Ha lent vagy, bárkit felhívhatsz,
Az pillanatnyilag foglalt lesz, csak játsszák az eszük.
Egy számmal kisebb lett a világ,
Nekem valahol nem stimmel.
Nincs karmád, csak mondják: Légy éber,
Minden itt és most dől el.
-------------------------------------------------------------------
Gyerekkorod óta mindig félsz,
Aki teheti, mind csak ijesztget, így élsz.
Senki és semmi nem köt ezekhez,
Mert nyomok a mennyországba vezetnek.
Minden nap, minden hét, minden év,
Olyan, mint egy jégverés.
Nekem nincsen napom,
Rám nem süt fény.
R:
Egy számmal kisebb lett a világ,
Nekem valahol mindig szűk.
Ha lent vagy bárkit felhívhatsz,
Az pillanatnyilag foglalt lesz, csak játsszák az eszük.
Egy számmal kisebb lett a világ,
Nekem valahol nem stimmel.
Nincs karmád, csak mondják: Légy éber,
Minden itt, és most dől el.
-------------------------------------------------------------------
Hányszor hírbe hoztak, hányszor, tudod, ahogy szoktak,
Aztán négyszemközt visszakoztak.
Hányszor, mikor nagy volt a tét, hányszor próbáltam én épp
Elkapni valaki tekintetét.
Hányszor volt, hogy vissza se hívtak, hányszor, most eszembe jutnak,
Igen, ezek, ezek, ezek valamit tudnak.
Hányszor harcba szálltam, hányszor magam megaláztam,
Mindent semmiért adtam.
Minden nap, minden hét, minden év,
Olyan, mint egy jégverés.
Nekem nincsen napom,
Rám nem süt fény.
R:
Egy számmal kisebb lett a világ…
Hagyd, hogy elbűbájoljon a Tha Shudras!
