dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
R-GO: Hol volt, hol nem volt

Hol volt, hol nem volt

Egy rég volt decembernek gyűrött lapján, megállt a fantáziám,
Nem mondom a neved, mert még felriadnál,
Örülök, hogy végre a szívemben elnyugodtál, a szívemben elaludtál.

Etettél langyos, édes szavaiddal, szívedhez úgy szoktattál,
Én, mint a madár, ki majdnem éhen halt,
Mert eleség helyett, csak egy üres szívet talált,
Csak egy kifosztott fészket talált.

R:
Miért kell a szó? Miért kell, hogy sírni láss?
Ha egyszer úgy esett, hogy nincs tovább, ne bánd!

Hol volt, hol nem, mikor tejfogam elveszítettem,
Felhőkből gyúrt párnám alá, arcod rejtettem.
---------------------------------------------------------------
Azt mondtad: a vörösbor szerelmet csinál, szemed kínálta bátorság,
Ámorból mámorba zuhanni szokás,
Reggelre nem maradt csak egy folt a lelkemen,
Csak egy folt a szennyesemen.

Egy rég volt decembernek gyűrött lapján, megállt a fantáziám,
Nem mondom a neved, mert még felriadnál,
Örülök, hogy végre a szívemben elnyugodtál, szívemben elaludtál.

R:
Miért kell a szó? Miért kell, hogy sírni láss?
Ha egyszer úgy esett, hogy nincs tovább, ne bánd!

Hol volt, hol nem, mikor tejfogam elveszítettem,
Felhőkből gyúrt párnám alá, végleg arcod rejtettem.

Miért kell a szó? (Miért kell a szó)?
Miért kell, hogy sírni láss? (Miért kell, hogy sírni láss?)
Ha egyszer úgy esett, hogy nincs tovább, ne bánd!

Hol volt, hol nem, mikor tejfogam elveszítettem,
Felhőkből gyúrt párnám alá, végleg arcod rejtettem.

Miért kell a szó? Miért kell, hogy sírni láss?
Ha egyszer úgy esett, hogy nincs tovább, ne bánd!

Hol volt, hol nem, mikor tejfogam elveszítettem,
Felhőkből gyúrt párnám alá, végleg arcod rejtettem.

Hírek
Hírek

Az eredeti Magyar Himnusz - Hymnus


Ezúttal egy mindannyiunkat érintő, zenetörténeti szempontból is jelentős hírrel érkezünk. Nem véletlenül a mai napon.

Jómagam gyerekként a nyolcvanas években hallottam a Himnuszt a „szokásos” alkalmakkor, különböző iskolai és egyéb rendezvényeken (ahol egyáltalán elhangozhatott…). Élénken emlékszem arra, hogy már akkor felmerült bennem, hogy miért lehetséges az, hogy a mi magyar Himnuszunk amolyan gyászos-kesergős, panaszkodós hangulatú. Ellentétben a „nyugati” testvéreink nemzeti énekei (pl. olasz, német, francia, amerikai, stb.) amelyek pattogós, induló jellegű és szövegében is jellemzően határozottan kijelentő, deklaráló jellegű - nem kérlelő, szánakozó, „bocs, hogy élünk” hangulatú, ahogyan annak idején számomra a saját Himnuszunk tűnt.

Hála Istennek és azon állhatatos magyar honfitársainknak, akiket szintén érdekel Himnuszunk eredete, sorsa, alakulása - mára rendelkezésünkre áll az eredeti változat, amely a fenti kérdéseimre megnyugtató választ adott. Ugyanis többek között (ezzel most nem mondok újat) a magyar nyelvnek is megvan az a szépsége, hogy ugyanaz a mondat különböző sebességgel, más környezetben pontosan ellentétes értelművé válhat. Gondolj szüleidre, vagy párodra: hány féleképpen lehetséges azt a szót kérdezni, hogy „IGEN?” - ebből nem mindegyik hangsúly megnyugtató… :)

Abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy a Himnusz (Kölcsey versének címe: Hymnus) Erkel által komponált eredeti változatának „visszahozatalát” javasló Dr. Bencze Izabellával sikerült kapcsolatba kerülnünk. Közbenjárására kaptuk meg a mű keletkezését már több, mint 20 éve kutató, így a kapcsolatos történelmi tények és körülmények egyik legnagyobb tudású szakértőjétől, Somogyváry Ákos úrtól (aki nem mellesleg Erkel Ferenc szépunokája és egyúttal kiváló karnagy) az újra felvett, eredeti tempójú és hangszerelésű változatot, illetve engedélyt arra, hogy azt felhasználjuk és itt bemutassuk Nektek.

Dr. Bencze Izabella, mint jogász, felhívta a figyelmünket arra is, hogy Alaptörvényünk szerint Himnuszunk Kölcsey versére szerzett Erkel zene, amelyet a zeneszerző egy 1844-ben kiírt pályázatra komponált. A ma általunk ismert és énekelt Himnusz pedig egy 1938-ban Dohnányi Ernő által átdolgozott változat, vagyis Alaptörvényünk szerint is az eredeti Erkel zene a nemzeti imánk.

Álljon itt összehasonlításképpen a fent említett, eddig megszokott „lassú” változat és alatta az általunk az eredeti mű alapján készített felvétel.
Vedd észre a különbségeket:
• gyorsabb tempó
• harangszó az elején-végén (utalás a nándorfehérvári győzelemre, amely 1456. július 22. óta a törökök visszaverésének, Európa megvédőinek tiszteletére szól),
• az egyes szövegrészek közötti magyaros hegedűszólamok felemelkedő, magasztos futamai
• a fentiek összhatásaként pozitív hangvétel, bizakodó, előremutató és már nem könyörgő attitűd Hymnus eredeti változat

Előadja: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, az István Király Operakórus, a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, valamint a közönség, 2019. június 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, Kölcsey Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat Erkel Ferenc általi megnyerésének 175. évfordulója alkalmából rendezett Emlékkoncerten. Vezényel: Somogyvári Ákos karnagy.



Használjátok szeretettel, legyen ez egy új mantra számunkra, énekeljétek Ti is pozitív előjellel ezentúl!
Akit érdekel a téma, a blog oldalunkon részletesebben is foglalkozunk a Himnusszal.

Békés ünneplést kívánunk, Boldog Születésnapot Magyarország!

CSR.