|
|
|
|
|
| Előadó: | Kiss Manyi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Brand István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | táncdal |
| Címkék: | Keressük! |
Egy csuda-csuda réten
csuda-csuda régen
csupi-csepi csöpp csacsi élt.
Csak heve-heverészett,
lege-legelészett annyit,
ami csak belefért,
és minden volt, mire vágyott,
csak játszott, i-á.
És jó anyukája, ha rászólt,
ő nem hederített rá.
Jaj, jaj, kis csacsi így nem jó,
hogyha nem fog az intő szó!
Egyszer majd csuda pórul jársz,
mert ám fontos a szófogadás.
Rossz csöpi csacsi vége,
csacsifül a vége!
Csacsi mama bús feje főtt.
És mindenfele mondja,
minek is a gondja,
keresek egy jó nevelőt.
Mert mondhatok én neki bármit,
nem számít, i-á.
Ő bárkivel elmegy és játszik,
én nem tudok hatni rá.
Jaj, jaj, kis csacsi így nem jó,
hogyha nem fog az intő szó!
Egyszer majd csuda pórul jársz,
mert ám fontos a szófogadás.
Egy csupa-csuda reggel
csöpi csacsi felkel,
s kiszalad a házuk elé.
Egy csuda fura szerzet
tele fele szőrzet
tipi-topi toppan elő.
A kis csacsit játszani hívja,
s ő mondja: i-á.
Hisz nincs anyu ott, aki tiltja,
bár ő fütyül úgyis rá.
Jaj, jaj, kis csacsi így nem jó,
hogyha nem fog az intő szó!
Egyszer majd csuda pórul jársz,
mert ám fontos a szófogadás.
Jaj, csöpi csacsi balga,
messze tova csalta
az a fura, rút idegen.
Ott egyszerre csak eltűnt,
s mire neki feltűnt,
közeleg az éj hidegen.
Ő sírja az erdei fáknak,
hogy fáradt, i-á.
Jaj, hol lelem én anyukámat?
Majd hallgatok mindig rá.
Jaj, jaj, két pupu együtt pár,
így szólt, kis csacsi, bízd most rám,
mert ám megjavulást ígérsz.
Jöjj most énvelem és hazatérsz.
Látod, kis csacsi, így nem jó,
mégsem rossz ez az intő szó.
Most, hogy itt, ugye pórul jársz,
érzed, hasznos a szófogadás.
Jobb mindig a szófogadás,
jobb mindig a szófogadás, i-á.
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
